Tech hvg.hu 2019. január. 14. 21:03

Rákötötték a diákokat a virtuális valóságra, és olyan dolog történt, amire nem számítottak

Guido Makransky felfedezésében arra jutott, minél fiatalabb egy diák, annál fontosabb, hogy a virtuális térben látott oktató nagy hatással legyen rá, különben oda a figyelem.

A virtuális valóság az elkövetkező évek egyik legnagyobb technológiai újításának ígérkezik, amely sok minden mellett az oktatást is forradalmasíthatja. Épp ezért fontos adalék egy pszichológus professzor, Guido Makransky felfedezése, amelyet érdemes lesz szem előtt tartaniuk a VR-eszközökre tartalmat fejlesztő szakembereknek.

A Koppenhágai Egyetem kutatója hosszú ideje vizsgálja a VR-ben történő oktatást, ezért egy kutatást végzett. Egy dán iskola 66 diákját, fiúkat és lányokat kötött rá a virtuális térre, és különböző eszközök, köztük a szemmozgás és az arckifejezést is figyelő eszközökkel elemezte, mi történik, ha a nebulókat nem hús-vér tanárokra bízza.

A kutatás eredménye megdöbbentette: a fiúk akkor tudtak a legjobban koncentrálni az elvégzendő feladatokra, ha azokat egy drón vagy robot, tehát valamilyen nem szokványos karakter adta nekik. Velük szemben a lányok a Maria nevű fiatal kutatónő magyarázatait követték inkább.

University of Copenhagen

Makransky mindebből arra a következtetésre jutott, hogy minél fiatalabb gyermekekről van szó, annál nagyobb a valószínűsége, hogy figyelmük elkalandozik a virtuális térben, ezért rendkívül fontos, hogy olyan figura jelenjen meg előttük, amely kellő hatást tud rájuk gyakorolni. Egyetemisták esetében nem tapasztalt ilyesmit, náluk majdhogynem mindegy, ki adta a leckét.

A szakemberek úgy vélik, a kiforrott VR-technológia két-három év múlva annyira olcsóvá válik, hogy 2025-re már 15 millió iskolás tanulhat a segítségével.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.

Hirdetés
Kult Köves Gábor 2025. január. 22. 20:00

Magasabbra a tetőt, Lazlo! - kritika A brutalista című filmről

Remekműnek lett kikiáltva, és már temérdek díjat besöpört az Amerikába szakadt fiktív magyar építész, a holokauszt-túlélő Tóth László története. De vajon fellelhetők-e a remekműre utaló jelek abban a 215 percben, amit a szépen szenvedő Adrien Brodyval töltünk?