Sci-fi rajongóknak ismerős a "Végső határ" fogalma - a Star Trek ugyan későn érkezett meg Magyarországra, de egyre többször használjuk itthon is ezt a metafórát a világűr szinonímájaként. A technológiai változások az űrtevékenységben is jelentősek, egyfajta csendes forradalom zajlik ezen a területen is. Milyen lehetőségek rejlenek a világűrben, és mit tudna tenni Magyarország azért, hogy ott legyen a világ élvonalában a "végső határ" felderítésében és hasznosításában?

A hőskor

1957. október 4-én indult történelmi útjára a Szputnyik 1, az első mesterséges égitest, amely Föld körüli pályára állt. Az immár 61 éves űrkorszak múlt évezred hatvanas éveiről, az Egyesült Államok és a Szovjetunió közötti űrverseny látványos eredményeinek is köszönhetően, mint egy igazi hőskorról beszélhetünk. Ennek csúcspontja a holdraszállás volt 1969 július 20-án. Neil Armstrong, Edwin "Buzz" Aldrin és Michael Collins történelmi űrutazása - Jurij Gagarin 1961. április 12-i "nyitánya" után - egy valóban fantasztikus évtized.

Az Apolló 11 után azonban hiába volt még öt sikeres Hold-expedíció - az "utolsó ember a Holdon", Gene Cernan, az Apolló 17 parancsnoka, 1972. december 14-én lépett vissza a Hold felszínéről a holdkompba - ezek közül igazából csak az Apolló 13 élet-halál harcot hozó küldetése maradt meg az általános emlékezetben.

Cernan még abban a reményben hagyta el égi kísérőnket, hogy az emberiség hamarosan visszatér a Holdra. Ez nem így történt, az Apolló programot pénzügyi okokból leállították, és a közvélemény érdeklődése is erősen megcsappant az űrutazások és az űrtevékenység iránt.

Az "új világűr"

Október 5-én Brémában befejeződött a 69. Nemzetközi Asztronautikai Kongresszus (IAC 69), amelyen minden eddigi rekordot megdöntve, 83 országból több mint hatezerötszáz delegált vett részt. Jim Bridenstine, a NASA új vezetője már jelezte is, hogy jövőre, a Holdra szállás 50. jubileumi évében Washingtonban tartandó következő találkozón már legalább tízezer résztvevőt szeretnének üdvözölni.

Ez a nagyfokú érdeklődés is jelzi, hogy - egy képzavarral élve - egyre erősödő új szelek fújnak az űrtevékenységen belül. Az IAC 69 mottóját - InvolvingEveryone - szabadon értelmezve, a világűr mindenkié: immár nem csak a nagyhatalmak játszótere, mint a hőskorban. Az "új világűr", a New Space szereplői között ott vannak a magántőke illusztris képviselői: Elon Musk (SpaceX, Tesla), Jeff Bezos (Blue Origin, Amazon) vagy Richard Branson (Virgin Galactic, Virgin Csoport), éppúgy, mint fürge kisvállalkozások, amelyek CubeSat standard - ilyen volt az első magyar mühold, a Masat-1 is - alapján készített mini-műhold flottákat üzemeltetnek.

SpaceX

A magántőke fent említett "nagy halai" az űrbe jutás költségeinek csökkentésén és az űrturizmus beindításán dolgoznak: a SpaceX Falcon 9 rakétájának újrahasznosítható első fokozatainak start utáni visszatérése már rutinszerű, a Falcon Heavy tesztrepülése a Tesla Roadster űrbe juttatásával és a két gyorsítófokozat szimultán visszatérésével pedig történelmet írt.

A Föld körüli pályán működtetett eszközök gazdasága ("Orbital Economy") mellett születőben van egy mélyűri bolygóközi ökoszisztéma, ezen belül az űrbéli erőforrások felderítése és használata ("űrbányászat"). Ez első hallásra fantazmagóriának tűnhet, de egyre többen gondolkodnak komolyan a Naprendszerben - földi szemmel nézve - végtelen mennyiségben elérhető nyersanyagok felhasználásáról.

Az USA és Luxemburg már a jogi kereteket is elkészítette a jövő űrbányászainak, és az amerikai Geológiai Kutatógynökség (United States Geological Survey) is nekilátott a lehetőségek alapos vizsgálatának. Az ESA nyári konferenciáján a holdi nyersanyagok hasznosítása volt fókuszban, magyar részről a Puli Space két fiatal kutatója mutatta be a csapat munkáját és eredményeit.

A Hold kitüntetett szerepet játszik ezekben a meggondolásokban. Közelsége miatt viszonylag könnyű elérni, a felszínén uralkodó extrém körülmények miatt kiváló tesztelési lehetőségeket biztosít a jövendő űrbányászoknak és infrastruktúra-építőknek: ha egy technológia működik a Holdon, jó eséllyel gond nélkül adaptálható lesz a marsi környezetre is. A brémai kongresszuson is szinte minden napra jutott egy új bejelentés Holdat érintő projektekről és együttműködésekről.

Ezeknek az erőfeszítéseknek a koordináláshoz kínál platformot a Moon Village Association (Holdfalu egyesület). A Holdfalu koncepcióját az Európai Űrügynökség főigazgatója, Johann-Dietrich Wörner hozta be a köztudatba. A "Moon Village" nem egy valódi falu vagy konkrét bázis a Holdon, hanem mindazon törekvések összessége, amelyek célül tűzték ki, hogy égi kísérőnkön fenntartható módon teremtsük meg az emberiség állandó jelenlétét.

Kis befektetéssel nagy nyereség

Farkas Bertalan történelmi repülésére ma is sokan emlékeznek, de a magyar űrszakma más eredményeire is büszkék lehetünk. A Pille dózismérő különböző változatai az űrhajósokat érő sugárterhelés mérésével évtizedek óta megbízhatóan segítik az emberes űrrepüléseket, de a 2014-ben az ESA Rosetta küldetésében a Csurjumov-Geraszimenko üstökösre leszálló Philae egység fedélzeti számítógépe és energiaellátó rendszere is a magyar mérnökök szakértelmét dicséri.

Magyarország 2015-ös ESA csatlakozása mindenképpen nagy segítséget jelentett a sikeres szakmai projektek ellenére még nagyon kicsi és nemzetgazdasági szinten jelentéktelen magyar űriparnak. Az is jó hír, hogy a - meglepetésre - Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz került Magyar Űrkutatási Iroda (MŰI) újra főosztályként működik, és vannak jelek arra, hogy miniszteri biztosa is lehet az űrtevékenységnek.

De ez véleményem szerint nem elég, érdemes lenne megfontolni a luxemburgi példa követését, és önálló költségvetési szervként létrehozni a Magyar Űrügynökséget, amely amellett, hogy a magyar állami űrtevékenységet koordinálná, támogatná a szükséges oktatási (ma nem létezik koherens űrmérnöki képzés Magyarországon) és kutatási infrastruktúrát, valamint átlátható PPP projektek keretében bevonná a magánszektort is. Ehhez japán mintára javaslom egy Magyar Űrgazdasági Alap létrehozását (Hungarian Space Fund) az állam és a magánszektor bevonásával, amely űripari startup cégeket támogatna. Étvágygerjesztőnek megjegyzem, hogy Jan Wörner, az ESA főigazgatója szerint az űrtevékenységbe befektetett minden euró akár hatot is fial.

Ráadásul "Space is sexy"- izgalmas űrprojektekkel van esély itthon tartani fiatal mérnökeinket és megmutatni a diákoknak, hogy érdemes műszaki-matematikai pályát választani.

Itt az ideje, hogy elhagyjuk bölcsőnket

Konstantin Ciolkovszkij, a modern asztronautika egyik megalapozója, a rakétaegyenlet és a többfokozatú rakéták elvének kidolgozója szerint

A Föld az emberiség bölcsője, de nem maradhatunk örökké bölcsőben. Az emberiség nem is marad örökké a Földön, hanem fényre és térségre vágyva előbb félszegen behatol a légkörön túli térségbe, aztán pedig meghódítja a csillagok világát.

Előttünk van a lehetőség, hogy kilépjünk bölcsőnkből, és megalapozzuk az emberiség fenntartható jelenlétét - először a Holdon, aztán a Naprendszerben is. A világ már elindult ezen az úton, és Magyarország is ott lehet a "Végső határ" felfedezésének élharcosai között - csak rajtunk múlik, élünk-e ezzel a lehetőséggel.

A szerző elméleti fizikus, a Puli Space Technologies alapítója, vezetője.