Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Nagy szerencséjük volt a Szojuz orosz űrhajó utasainak, hiszen valószínűleg pontosan tudták, milyen kockázatokkal jár az űrutazás. Volt miből okulni, hiszen több száz elődjük áldozta életét azért, hogy az emberiség aránylag nyugodtan taxizhasson egy 300 kilométerrel a Föld körül keringő, focipálya méretű űrállomásra és vissza. Emlékezzünk meg róluk is.
Hosszú évek óta a csütörtöki Szojuz-incidens volt a legkomolyabb űrbaleset. Szinte elképesztő belegondolni, hogy a veterán Szojuz 139 bevetése alatt mindössze egyetlen komolyabb meghibásodás történt, és az is szerencsésen végződött. Főleg, ha azt vesszük, mekkora katasztrófák következtek be az elmúlt több mint fél évszázad során. És most azt vesszük.
1960. október 24-én a Szovjetunióban történt az űrhajózás történetének első, egyben legtöbb halálos áldozatot követelő balesete, amikor egy 140 tonnás szovjet interkontinentális ballisztikus rakéta prototípusa az indítóálláson váratlanul működésbe lépett és felrobbant. A Nyegyelin-katasztrófában – amelyet Hruscsovék sokáig eltussoltak – egyes számítások szerint összesen 126 ember vesztette életét. Az incidenshez kapcsolódik egy nevezetes párbeszéd, amit a későbbi vizsgálatot vezető Leonyid Brezsnyev folytatott a balesetet túlélő Mihail Jangel főmérnökkel:
– Hát te miért vagy életben? – kérdezte Brezsnyev.
– Mert pont kimentem cigizni – felelte Jangel.
Jangel egyébként – aki végig magát hibáztatta a katasztrófáért – a vizsgálat után infarktust kapott.
1967. január 27-én, az amerikai Hold-program első küldetése fulladt kudarcba, miután az Apollo–1 űrhajó kabinja egy gyakorlat során, rövidzárlat miatt kigyulladt. A három fős legénység – Virgil Grissom, Edward White és Roger Chaffee – életét vesztette.
1967. április 23-án a Szojuz–1 landolás előtt szenvedett balesetet a kapszula ejtőernyőjének meghibásodása miatt. Az egyetlen utas, Vlagyimir Komarov szörnyethalt.
1970. április 14-én az amerikai Hold-program 13. küldetése is majdnem katasztrófával végződött. Az Apollo–13 egyik oxigéntartálya ugyanis repülés közben felrobbant, az űrhajósok a csodával határos módon menekültek meg, végül az űrhajóval szállított holdkomp segítségével sikerült visszatérniük a Földre.
1971. június 29-én szintén a Szojuzzal történt baleset. A Szojuz–11-es űrhajó éppen az első űrállomásról, a Szaljut–1-ről tért vissza a Földre. Amikor az űrhajó letért a keringési pályáról, a kabinból elszökött a levegő ("a fülke dehermetizálódott"), a három űrhajós: Georgij Dobrovolszkij, Vlagyiszlav Volkov és Viktor Pacajev megfulladt.
1986. január 28-án következett be az űrtörténelem legemlékezetesebb katasztrófája – alighanem azért is, mert ezt már élőben közvetítették. Az amerikai Challenger űrsikló (STS–51L) alig több mint egy perccel a kilövés után, tizenöt kilométeres magasságban megsemmisült, darabjai az óceánba zuhantak. A hétfős legénység életét vesztette (Francis Scobee, Judith Resnik, Ellison Onizuka, Ronald McNair, Michael J. Smith, Gregory Jarvis és Christa McAuliffe). A vizsgálat kiderítette, hogy az egyik gyorsítórakéta tömítésével volt gond. Ez volt egyébként az amerikai űrprogram első fatális balesete, ami repülés közben következett be.
1996. február 15-én regisztrálták az első kínai űrbalesetet. Egy CZ–3B jelzésű Hosszú Menetelés rakéta a Xichang űrközpont közelében, alig fél perccel a kilövés után meghibásodott, majd egy faluban becsapódott. A balesetnek 6 halálos áldozata és 57 sérültje volt.
1997. június 25-én két orosz űreszköz karambolozott: a Progressz M–34 teherűrhajó nem tudott dokkolni a Mir ürállomáshoz, nekiütközött a Spektr modulnak, aminek következtében az űrállomáson szivárogni kezdett az oxigén, és a napelempanelek is megsérültek. Az incidensnek nem voltak áldozatai.
2003. február 1-jén a második amerikai űrsikló, a Columbia 15 napos expedíciója végén, Texas állam felett felrobbant, szintén a szigetelés problémája miatt. Az STS–107-es űrhajón szintén heten utaztak: Willie McCool, Dave Brown, Michael Anderson, Rick Husband, Kalpana Chawla, Laurel Clark és Ílán Rámón. A balesetet egyikük sem élte túl.
2003. augusztus 22-én Brazíliában, az Alcântara egyik kilövőállásán történt súlyos baleset, amikor is egy VLS–3 hordozórakéta hajtóművei váratlanul beindultak, miközben az eszközt éppen indításra készítették fel. A kiszolgáló személyzet 21 tagja vesztette életét.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
