Tech hvg.hu 2018. szeptember. 13. 12:47

Új halfajokat találtak az óceán mélyén, ha felszínre hozzák őket, elolvadnak

A csigahalak testét gyakorlatilag az óceán mélyén tapasztalható nyomás tartja össze.

Három új halfajt találtak kutatók a Csendes-óceán fenekén – közölte a Newcastle-i Egyetem. Egy nemzetközi kutatócsoport a Csendes-óceán keleti részén lévő 6000 kilométer hosszú és 8000 méter mély Atacama-árok élővilágát vizsgálta, és most kiderült, milyen lények élnek a Föld egyik legmélyebb pontján.

A kutatók három új fajt találtak a mélyben, amelyeket ideiglenesen a rózsaszín, a kék és a lila Atacama-csigahalnak neveztek el. Az állatokat videóra is vették, ahogy a csalinak kitett döglött halból csemegéznek:

A 6500-7500 méter mélyen élő csigahalak a nagyfogú mélytengeri halakkal ellentétben kicsik, áttetszőek, és alig vannak csontjaik, a mélyben pedig sem ragadozók, sem versenytársak nem veszélyeztetik őket, így ők a csúcsragadozók odalent.

Az állatok testét egy különös, zselés anyag alkotja. A legkeményebb rész a testükben a belső fül csontja, amely az egyensúlyukat adja, valamint a fogaik. A halak olyan remekül alkalmazkodtak a mélytengeri élethez és az óceánfenéken tapasztalható nyomáshoz, hogy a testüket gyakorlatilag az tartja össze, a felszínre hozva a testük így jószerivel elolvad. A kutatóknak sikerült azonban befognia egy példányt, akit speciális körülmények között a felszínre is hoztak további tanulmányozás céljából.

A kutatóknak az új csigahalak mellett sikerült felvételt készíteni egy mélytengeri ászkarákféléről is, amely visszafele és fejjel lefele úszik, a hosszú lábaival pedig a tengerfenéken tud járni.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, kövesse a HVG Tech rovatának tudományos témákkal is foglalkozó Facebook-oldalát.

Hirdetés
hvg360 Horn Andrea 2025. január. 15. 19:50

Még viszi a szél a lángokat, hogyan lesz ebből olimpia Los Angelesben?

Még meg sem fékezték a pusztító tüzeket, el sem kezdődhetett az egyébként gigászi összegűre becsült károk felmérése, Los Angeles vezetésének már amiatt főhet a feje, hogyan tudja mindössze három és fél év múlva a nyári olimpiára érkező emberek millióit fogadni. Az egyébként is deficites költségvetésű városnak meg kell találnia az egyensúlyt abban, mennyit költ a természeti katasztrófa utáni helyreállításra, és mennyit az olimpiai felkészülésre. Nem könnyíti a helyzetét, hogy anyagi felelősséget vállalt arra az esetre, ha a 6,9 milliárd dollárosra becsült büdzsé túlszalad.