„Nem lehet minden pofon mellé egy forgalmi rendőrt állítani“ – tudjuk Rejtő Jenőtől. Kevesebben tudják, hogy az ételszaggal viszont meg lehet tenni ezt. A konyhák újdonsága, hogy az alapból fölfelé szálló pára forgalmát el lehet terelni: lefelé lehet irányítani a büdösséget.

A főzőlapba süllyesztett páraelszívó most a prémium termékek közé tartozik. Valószínű, hogy ott is marad. A gyártók leginkább a nagyobb, látványosabb konyhákhoz ajánlják, leginkább a térben álló konyhaszigetekhez. Így nem kell semmilyen berendezést szerelni a tűzhely fölé. „A gyönyörű, értékes panorámát illetve a nagy, belső térbe való belátást semmi esetre sem szabad elrontani egy belógatott elszívóval“ – szól a Miele kedvcsinálója, hozzátéve, hogy így pedig olyan helyeken is meg lehet oldani az elszívást, ahol eddig nem lehetett. például tetőtérben. És ha más fontos indok nem jut eszünkbe, hát a nyitott konyha jegyében az is szempont lehet, hogy a magasabbra nőtt háziférfit is látni lehessen a nappaliból, illetve a szakácsnő ne üsse be a fejét. Igaz, erre is van más megoldás: az állítható magasságú felső elszívó. De ha azt túl magasra állítják, csökken a hatékonysága.

A trükk, amellyel a főzőlapba vagy a pultba süllyesztett gépezet eltéríti az ételszagot, lényegében az elszívás teljesítményével függ össze. Ha elég erős a szívóhatás, akkor a pára valóban befordul a serpenyő pereménél, és elég éles kanyarral lefelé indul, majd eltűnik a tűzhely közepén. Ez csak fizika és matematika. A szabadon felfelé szálló pára sebessége nagyjából másodpercenként 1,4 méter. Ha a süllyesztett elszívó teljesítménye (a vásárló leginkább ezzel az adattal fog találkozni) óránként 700 köbméter, akkor ez 4 m/sec sebességre kényszeríti és ezzel hamar eltünteti a süllyesztőben a párát.

Ekkora teljesítmény azonban meglehetős zajjal jár – tapasztaltuk a bemutatótermekben (mert el kell árulnunk, hogy a terjedelmes, beépítendő készülékeket nem magunk teszteltük, hanem a Bosch, a Miele és a Neff szakembereivel mutattattuk be). A különbség – és a zaj – leginkább abból adódik, hogy bár azonos teljesítmény esetén a felső és az alsó elszívó ugyanannyi párát tüntet el, alul nagyobb sebességgel kell áramolnia a levegőnek, mert kisebb felületen távozik.Igaz, a szakértők szerint a zaj magasabb teljesítményfokozat mellett erősödik csak fel, erre pedig általában csak rövid ideig van szükség, mondjuk hagymapirítás, grillezés esetén.

Már csak a zaj miatt is fontos, hogy az áramlást akár automata érzékelő is szabályozhatja (már írtuk, hogy prémium termékről van szó…), vagyis a légáramlat nincs feltétlenül mindig csúcsra járatva. Kicsit ahhoz hasonlítható ez, ahogyan a jobb mosogatógépek szabályozzák a teljesítményüket. Azokban optikai érzékelő vizsgálja, mennyi szennyeződés úszik a mosogatólében. Az elszívó sem szaglászik, hanem műszeresen mér. Egy magas hőmérsékletre fűtött érzékelő figyeli (fizikához értők kedvéért: a felületi ellenálás révén), mennyi gyanús molekulát sodor a levegő. Hasonló luxus, amikor a főzőlap drótnélküli kapcsolatban áll az elszívóval (ezt Con@ctivity 2.0 néven kínálja a Miele), és így átveszi a háziasszonytól a bekapcsolás odafigyelést kívánó és időigényes feladatát, sőt „a főzőlapon történtekhez illeszti a páraelszívó teljesítményét“.

Miele

Az eltérítés csak bizonyos magasságig működik. A magas lábasban fővő leves vagy tészta gőze már nem vagy alig fog irányt változtatni. Ügyes háziférfi persze segíthet egy kicsit, ha ferdén elhelyezett fedővel oldalra tereli a gőzt. Ez a korlátozás azonban nem olyan nagy baj – vélik a szakemberek, arra hivatkozva, hogy az igazán erős szagok nem ilyenkor keletkeznek, hanem az alacsonyabban zajló sütés közben.

Aki mégsem engedné felszállni a húsleves illatát sem, az választhat az újmódi elszívók további –oldalról támadó – fajtái közül. Létezik olyan változat, amely oszlopként áll a főzőfelületek között, és olyan is, amely a főzőcskézés mögött a kellő magasságba emelhető, majd használat után visszasüllyeszthető. A megfelelő oldalon elhelyezve ez akár paravánként is szolgálhat, jótékonyan elfedve a szobában ülők elől a tűzhelyen uralkodó rendetlenséget. A leggyakoribb mégis az, hogy az elszívót – pontosabban ez esetben leszívót – a főzőlap kellős közepébe helyezik.

Az edények közelében valós veszély, hogy valami kiömlik, ezért az elszívó akkora medencével kezdődik, amelyben elfér a kiömlő folyadék: a Miele egyes modelljeinél néhány deci vagy a Neff bizonyos készülékeinél akár több mint két liternyi. Más gyártóknál is elég széles határok között ingadozik a biztonsági tartály kapacitása. A főzőlapok közti nyílás tetején pedig olyasfajta rács van, mint a gáztűzhelyek rózsái fölött. Akad, amelyik egyúttal átmeneti edénytartónak is használható, más elszívók nyílásai kényesebbek és nem tűrik, hogy rájuk pakoljanak.

Említettük, hogy nagyobb konyhákhoz, konyhaszigetekhez való a süllyesztett elszívó. A szokásosnál mélyebb alsószekrény kell hozzá, mert az ott elrejtett csövek és más alkatrészek helyet foglalnak. A hagyományos elszívókhoz hasonlóan ezeknél is lehetséges szűrés után a konyhába visszaküldeni a levegőt, de – már csak azért is, mert ez csökkenti a teljesítményt – jobb kivezetni a büdösséget. Értelemszerűen ez nem fölül, hanem alul történik – nagyobbacska villában akár a födémen át, a pincébe, garázsba.

Az integrált változat természetesen a gyártók kedvence, mert akkor egyértelmű, hogy két prémium terméket – egy főzőlapot és egy elszívót – adhatnak el egybeépítve. A pultba épített elszívóknak ugyanakkor létezik önálló változata is, amely további designmegoldásokhoz ad lehetőséget. Ha például még nagyobb a konyhasziget, és két főzőlap kap benne helyet, akkor – a tervezők nyelvén szólva – dominó alapon rakhatók le a készülékek. Például két főzőlap közé és esetleg két oldalra is szerelhető a pultba egy-egy párasüllyesztő. Főképp akkor, ha az igényes vevő nem éri be a szokásos főzőlapokkal, hanem – elszívóval egybeépített változatban nem kapható – grillezőre, netán teppanyaki sütőlapra is szüksége van a mindennapi diétájához.

Ha sok helyen készül az étel, akkor az elemeket annak tudatában érdemes összedominózni, hogy a süllyesztett elszívóknak nemcsak felfelé, hanem oldalra is korlátozott a hatótávolságuk: legfeljebb 40 centiről képesek elkapni a párát. Praktikusságban egyelőre kompromisszumokat kell kötni: a Boschnál például csapóajtó-szerűen nyílnak az ilyen, pultba épített elszívók, a Mielénél levehető a tető, viszont ezt a borítást főzés közben a főzőlap szélére kell helyezni.

Neff

+: érdekes design, több szabad tér a konyhában.

–: nagyobb fokozaton zajos, beépítéséhez hely szükséges az alsó szekrényben, gázlángnál óvatosságot igényel.

A Miele szerint ez az üvegkerámia-tető egyúttal gátként is elhelyezhető, a gázláng védelmére. Nekünk azonban az az érzésünk, hogy gázhoz amúgy is alaposan megfontolandó ez a megoldás, amely egy füst alatt a lángot is könnyen elolthatja. A Bosch álláspontja is alapvetően az, hogy nem tanácsos gáz-főzőlaphoz süllyesztett elszívót tenni. De ha mégis, akkor náluk is kapható olyan tartozék, amelyet a főzőlap oldalára kell rakni, és védi a gázlángot, miközben a kissé magasabbról érkező párát már engedi leszállni.

Nem ennyire vészes kockázat, de odafigyelést igényel, hogy aki a tűzhelyen fűszerezi az ételt, annak az ujjai közül a légáramlat kiszippanthatja a sót, borsot.

Többi tesztünket itt találja. Ha rendszeresen szeretne értesülni ezekről, kövesse a HVG Tech rovatának facebookos oldalát.