Megkezdődtek pénteken az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetőjének (LHC) bővítési munkálatai, amelyek célja, hogy 2026-ra javítsák a világ legnagyobb részecskegyorsítójának teljesítményét, még több ütköztetést végezzenek a kísérletek során, növelve az új fizika felfedezéseinek lehetőségét – közölte a CERN.
A nagy hadronütköztetőben 2010 óta ütköztetnek részecskéket. A Genf mellett, a francia-svájci határon 100 méter mélységben, egy 27 kilométer hosszúságú, 3 méter átmérőjű alagútban működő LHC nagy kísérleteiben a csaknem fénysebességre felgyorsított, egymással szemben haladó protonnyalábokat ütköztetnek, aminek eredményeként új elemi részecskék keletkeznek. Ezek tanulmányozásával a kutatók az anyag tulajdonságait, valamint a világegyetem 13,7 milliárd évvel ezelőtti keletkezésének titkait igyekeznek megfejteni.
Az LHC képes másodpercenként 1 milliárd proton-proton ütközést létrehozni. A közlemény szerint a kibővített nagy luminozitású nagy hadronütköztetőben (High-Luminosity Large Hadron Collider - HL-LHC) ezen ütközések száma növekedni fog, ami tízszer több adatot fog eredményezni 2026 és 2036 között. Ez azt jelenti, hogy a fizikusok képesek lesznek ritka jelenségeket vizsgálni és még pontosabb méréseket végezni.
A bővítés során két fő helyszínen – egy svájci és egy franciaországi – új épületeket húznak fel, új vájatokat, aknákat és föld alatti csarnokokat építenek, az alagutak és föld alatti csarnokok új hűtőberendezéseknek, elektromosáram-termelő és -ellátó rendszernek, valamint hűtő- és szellőzőrendszernek adnak majd otthont. Az LHC mintegy 130 darab új mágnest, köztük 24 szupravezetőt kap.
Az építési munkálatok alatt az LHC tovább fog működni, kétszer terveznek műszaki leállást.
A nagy hadronütköztető tette lehetővé a Higgs-bozon létezésének bizonyítását 2012-ben, ami hatalmas előrelépést jelentett annak megértésében, hogyan nyerik el a részecskék a tömegüket. A HL-LHC-bővítés lehetővé fogja tenni az úgynevezett isteni részecske tulajdonságainak még pontosabb meghatározását, még pontosabb mérését annak, hogyan jön létre és hogyan pusztul, és hogyan kerül kölcsönhatásba más részecskékkel.