A CERN kutatói bizonyítékot találtak az antihiperhélium-4 nevű részecske létezésére, ami az eddigi legnehezebb és egyúttal legbonyolultabb összetételű antianyag, amivel találkoztak.
A CERN-t jól ismerő szakember tölti be a szervezet főigazgatói tisztségét 2026-tól.
A kutatás élvonalában levő magyarok jelentős része úgy gondolja, hogy az ambícióikat nem tudják Magyarországon érvényesíteni - mondta a hvg360-nak adott interjúban Ligeti Zoltán elméleti fizikus. A Kaliforniai Egyetemen dolgozó tudós szerint ez nem csak pénzkérdés, itt inkább a szakmai lehetőségekről van szó. Ligeti - akit 20 évvel ezelőtt a Magyar Hírlap kiadványában az ország 50 legtehetségesebb fiataljának választottak - beszélt arról is, vannak még felfedezésre váró új dolgok, és nincs kizárva, hogy a világ a feje tetejére álljon valamitől. Számára a legnagyobb kérdés az, mi a sötét anyag. De mire lehet jó, ha ez kiderül?
A nagy hadrönütköztető keddi bekapcsolása óta az összeesküvés-elmélet hívei párhuzamos világok megnyitását vizionalizálják.
Három új „egzotikus részecskét” sikerült megfigyelni a svájci nagy hadronütköztetőben (LHC), amelyben háromévnyi szünet után kedden végezték az első kísérletet.
A központ 1954-es alapítása óta a tudomány egyik fellegvára, legfőbb feladata a Világegyetem keletkezésének kutatása.
Újraindult pénteken a világ legnagyobb kutatóberendezése, az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) nagy hadronütköztetője (LHC). A 2018-ban kezdődött karbantartás célja a berendezés továbbfejlesztése volt.
Az ukrajnai helyzet miatt az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) tanácsa úgy döntött, új projektekbe egyelőre nem veszik be az orosz tudósokat. Utóbbiak nyílt levélben ítélték el az orosz agressziót.
A CERN ALICE kísérleti együttműködés legújabb eredményével közelebb jutott a hadronok közötti erős kölcsönhatás megismeréséhez. A tudósoknak először sikerült pontosan meghatározniuk a protonok és ritka omega részecskék közötti kölcsönhatást – számolt be a CERN ALICE csoportjának új eredményéről a Wigner Fizikai Kutatóközpont.
Komoly felújításon, fejlesztésen esett át a genfi székhelyű európai részecskefizikai kutatóintézet (CERN) egyik nagy detektora, az ALICE. A több évig tartó K+F munkálatokban komoly szerepet vállalt a Wigner Fizikai Kutatóközpont csapata is, a tesztelések egy jelentős része is Csillebércen zajlott – közölte a kutatóközpont.
Először találtak kísérleti bizonyítékot a Higgs-bozon két müonra bomlásáról az európai részecskefizikai kutatóintézet (CERN) kutatói, akik a jelenleg virtuálisan zajló 40. részecskefizikai konferencián mutatták be kutatási eredményeiket a nagyon ritka jelenségről.
A pionos héliumatom keletkezését lézer segítségével sikerült észlelni a Zürich közelében fekvő Paul Scherrer Intézetben (PSI).