Az agytumor leggyakoribb és leghalálosabb típusának kezelésében is segíthet az egyik limfómákra és leukémiára kifejlesztett hatóanyag egy új tanulmány szerint.
A Science Translational Medicine című tudományos lapban bemutatott felfedezés reményt adhat arra, hogy az ibrutinib nevű hatóanyag egy napon glioblastomában szenvedő betegek kezelésére is használható lesz és növelheti a kór jelenleg nagyon alacsony túlélési arányát. Bao Shigang, a Clevelandi Klinika Lerner Kutatóintézetének tudósa szerint az ibrutinib lelassította az agytumor növekedését egerekben és tízszeresére növelte azt a túlélési arányt, amely a jelenleg használt temozolomide nevű kemoterápiás szer alkalmazására jellemző.
Bao csapata az találta, hogy az ibrutinib megfékezi a glióma őssejtjeit, amely az agytumor sejteknek a kezeléseknek ellenálló és agresszíven terjedő típusa. A tanulmány szerint az ibrutinib kombinálása sugárterápiával meggátolhatja, hogy a glioblastoma sejtek ellenállóvá fejlődjenek és hatékonyabban növelheti a betegek élethosszát, mint a sugárkezelés vagy az ibrutinib terápia külön-külön.
"A glioblastoma a leghalálosabb kimenetelű agytumor és erősen ellenáll a jelenlegi terápiáknak. Nagy szükség van arra, hogy a lehető leggyorsabban új kezelést kapjanak az ebben szenvedő páciensek" – hangsúlyozta Bao. A kutató szerint at amerikai élelmiszer- és gyógyszerbiztonsági hivatal (FDA) által engedélyezett gyógyszer használata lehetővé tenné, hogy átlépjenek a hosszadalmas szabályozási vizsgálatokon, amelyek egy új kezelés esetében szükségesek, így valószínűleg jóval hamarabb állhatnának neki a klinikai vizsgálatoknak.
Más kutatások még ennél is előrehaladottabb állapotban vannak: a nemzetközi klinikai teszteken is túl van az a védőoltás, ami a felnőttek leggyakoribb, legagresszívebb agydaganata ellen fejlesztettek ki.
A kaliforniai Stanford Egyetem kutatói egy megint másik megoldások dolgoznak. Az általuk megalkotott kombinált immunstimuláns kezelésről nemrég derült ki, hogy a felébresztett immunrendszer lényegében kisöpri a daganatot. Szellemi atyja, Ronald Levy szerint az egyelőre csak egerekben kipróbált eljárás elvben bármilyen daganattípus kezelésére alkalmas lehet, és a klinikai próbák már 2018 vége felé megkezdődhetnek.