Vissza kell térnünk a Holdra, de ezúttal ott is kell maradnunk – erről Jeff Bezos Amazon-alapító, a Blue Origin magán-űrvállalkozás vezetője beszélt egy nemzetközi űrkutatási konferencián, Los Angelesben.

Az ISDC2018 egyik kerekasztal-beszélgetésén a világ leggazdagabb embere – akinek a vagyonát a Forbes 112 milliárd dollárra becsülte – arról győzködte a hallgatóságát, hogy cége, a Blue Origin így is, úgy is meghódítja a Holdat, mivel nincs más esélyünk a túlélésre.

Blue Origin

Az 54 éves vállalkozó mindezt teljesen komolyan is gondolja, aminek egymilliárd dollár értékű Amazon-részvény eladásával ad nyomatékot – évente. Ebből finanszírozza űrtechnológiai kutatásait, a többi között bolygóközi utazásra alkalmas óriásrakéták és űrhajók, robot roverek és leszállóegységek fejlesztését. A most bejelentett ütemterv szerint először is radikálisan csökkenteni kell az űrutazás csillagászati költségeit, újrafelhasználható eszközök segítségével. Ezt első körben egy kisebb űrugrásokra alkalmas (szuborbitális) űrhajó kifejlesztésével oldaná meg (ez volna a 2020-ra ígért New Shepard), a következő mérföldkövet egy nagyobb rakéta, a New Glenn jelentené, amely már Föld körüli (orbitális) pályára tudná juttatni az űrhajót. Ami az első mérföldkövet illeti, a kezdetek elég biztatóak, ahogy azt a New Shepard áprilisi tesztrepülése is bizonyítja:

Az újrahasznosítható rakéták terén viszont egyelőre a fő rivális SpaceX áll nyerésre, az már két éve sikeresen landolt egy tengeri drónuszályon. Mondjuk a New Glenn simán megnyerné a rakétahosszúsági versenyt – kár, hogy még nem létezik.

Ha létezne, akkor a SpaceX "Big Fucking Rocket" névre hallgató rakétája eltörpülne a "Nagyon Nagy Testvér" becenevű óriásrakéta mellett. De utóbbinak egyelőre csak bizonyos komponenseit tesztelték, és a hétvégi konferencián Bezos is csak annyit kockáztatott meg, hogy már nekik is van tengeri platformjuk, "ideje feltankolni az uszályt". Ezzel feltehetően egy rakétafokozat első tesztjét harangozta be, mivel a teljes, százméteres, háromfokozatú óriásrakéta még csak animáción létezik:

A többéves lemaradást Jeff Bezos egy még hosszabb távú vízióval igyekezett kompenzálni: jövőképében több millió, a környező égitesteken – köztük kivájt aszteroidák barlangjaiban – élő-dolgozó telepes szerepel, akik az anyabolygó megkímélésével végzik el a piszkos munkát. Abból indul ki ugyanis, hogy bolygónk növekvő energiaigényével és a fokozódó környezeti terheléssel egyféleképpen birkózhatunk meg: ha a nehézipart úgy, ahogy van, kitelepítjük az űrbe, napenergiával működő űrállomásokra.

"A Föld nem a legjobb hely a nehézipar számára. Most még kényelmes, ám évtizedek, talán száz év múlva rengeteg feladatot sokkal könnyebb lesz elvégezni az űrben, ahol szinte korlátlan energia áll majd rendelkezésünkre."

A rövid és a hosszú távú elképzelések között tátongó űrt Bezos a Hold meghódításával, kiaknázásával töltené be. Az érvelés pofonegyszerű(en hangzik): a Hold kényelmes közelben van, pár nap alatt elérhető, a sarkvidékeken felfedezett vízjégből pedig ivóvizet, oxigént és – a rakéták meghajtásához – hidrogént nyerhetnénk ki. Mindez szerinte annyira adja magát, "mintha valaki szándékosan így alakította volna".

Az isteni segítség persze kevés lesz ahhoz, hogy többtonnás terheket – embereket, felszereléseket, nyersanyagokat – tudjunk négyszázezer kilométerre eljuttatni, illetve visszahozni. Ezt a feladatot Bezos – a fent vázolt mérföldkövek teljesítése után, valamikor a húszas évek közepén – a Blue Moon elnevezésű leszállóegységgel oldaná meg. Feltéve, hogy sikerül hozzá összekalapozni a pénzt. Ebben a NASA mellett az ESA (Európai Űrügynökség) támogatására is számít, erősen kacsingatva: a konferencián utalt az EU-s Holdfalu projektre, amelyben mindenki a saját bázisát építgethetné.

"Gondoljunk csak bele: bekopogsz a szomszédhoz, hogy van tojásporom, kéne egy kis cukor."

(Ezt persze viccnek szánta, de azt komolyan gondolja, hogy az egyes holdbázisok, bányák egyebek között oxigénnel, hidrogénnel kereskedhetnének). A Blue Origin egyébként nemrég saját Holdváros-koncepcióval is előállt, amit szintén valamelyik sarkvidéken építenének fel autonóm építő- és bányászrobotokkal.

A NASA/ESA támogatása tehát szerinte csak felgyorsítaná a Hold kolonizálását, de nem előfeltétele annak:

El kell hagynunk ezt a bolygót és el is fogjuk hagyni (...), akkor is, ha nem kapunk rá állami támogatást.

Ami szintén jól hangzik, csakhogy jelenleg a NASA támogatása nélkül legfeljebb csúzlival lövöldözhetnek a Holdra. Egy ezzel kapcsolatos kérdést Bezos azzal ütött el, hogy

két lehetőség van: vagy mások is magukévá teszik a víziómat, vagy tönkremegyek.

Nem véletlen, hogy Bezos a terveit nem csak egy-két újabb űrkutatási mérföldkőként csomagolta, hanem az emberi faj túlélésének zálogaként jelenítette meg: "a következő generációknak nem lesz esélyük túlélni a Földön, hacsak nem terjeszkedünk a Naprendszer távolabbi részei felé".

A terjeszkedés következő lépését a Mars kolonizálása jelentené, de Jeff Bezos szinte elhatárolódott attól, hogy rögtön ekkora ugrásról kelljen beszélnie. Lehet, hogy csak fricskának szánta a Mars-megszállott Elon Musknak, vagy csak még neki is túl meredek rendszeres Mars-járatokról fantáziálni, amikor 1972 óta a lábunkat se tettük a Holdra, mindenesetre a konferencián teljesen értelmetlennek nevezte, hogy rögtön a Marsa küldjünk űrhajósokat:

úgy járnánk, mint az Apollo-küldetésekkel: záporoznának a konfettik, aztán ötven év csönd.

Ha máskor is értesülni szeretne űrkutatási híreinkről, kövesse a a hvg.hu Tech rovatának Facebook-oldalát.

Jeff Bezos és cégei, az Amazon és a Blue Origin felemelkedéséről itt olvashat bővebben.