Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
A Xiaomi Mi A1 több tekintetben is hasonló adottságokkal rendelkezik, mint az adott esetben négyszer többe kerülő riválisai, frissesség fronton pedig még rá is ver azokra. Kipróbáltuk.
Szépen lassan kezdünk hozzászokni ahhoz, hogy amennyiben egy minden hájjal megkent, valódi felső kategóriás készülékre vágyunk, akkor bizony a legtöbb esetben 300 ezer forintnál is többet kell a kasszánál hagynunk. A gyártók átlagos eladási árai folyamatosan emelkednek és döntögetik a korábbi rekordokat, de vajon szimplán bele kell törődnünk abba, hogy ha egy jó telefont akarunk, akkor azért több százezer forintot kell kifizetnünk? Nem, egyáltalán nem. Mutatunk is egy olyan telefont, amelyről alapos tesztelés után azt gondoljuk, hogy bár papíron csak középkategóriás, de alátámasztja állításunkat.
Kínai, de nem úgy
Az okostelefonok iránt fokozott érdeklődést mutatók számára már egészen biztosan nem kell bemutatnunk a Xiaomit, a sokak által egyszerűen csak a kínai Apple-nek hívott vállalatot. Ez a távol-keleti gyártó rengeteg figyelemre méltó termékkel képviselteti magát a piacon, azonban csak nemrégiben kezdte meg az igazán széles körben történő terjeszkedést. Egyre ritkábbak a nyelvi nehézségekkel és LTE-problémákkal rendelkező, kizárólag hazai piacos termékeik, és most itt a Xiaomi Mi A1, ami nem más, mint a cég igazán széles körben, valóban nemzetközi szinten értékesített mobilja.
A Mi A1 elkészítéséből ráadásul az Android platformot fejlesztő Google is kivette a részét, ez ugyanis egy a keresőóriás Android One projektjének részét képező termék. Az Android One még 2014-ben indult és az az elsődleges célja, hogy konzisztens módon hibátlan felhasználói élményt biztosító okostelefonokkal lássa el a vásárlók széles rétegeit. A projekt keretein belül napvilágot látott korábbi készülékek elsősorban a fejlődő országokba szánt relatíve egyszerű telefonok voltak, a Xiaomi Mi A1, illetve a nagyjából vele együtt felbukkant HTC U11 Life viszont már a középkategóriában állnak rajtvonalhoz.
Külcsín
A Xiaomi Mi A1 rögtön egy jó pontot szerez azzal, hogy kézbe véve akár egy drága felső kategóriás telefonnak is gondolhatjuk. Ez elsősorban az alumíniumból készített borításnak és a kiváló összeszerelési minőségnek köszönhető. Rangos dizájndíj elnyerésére nincs sok esélye az A1-esnek, hiszen formaterve meglehetősen unalmas, de hát a VW Golfot sem az egyedi külcsínje miatt szeretjük. A 7,3 milliméteres vastagság miatt a zsebünket csak minimálisan vastagítja meg a készülék, melynek 165 grammos tömege átlagosnak mondható.
A matt fekete hátlap viszonylag kevéssé érzékeny a szennyeződésekre: az ujjlenyomatok ugyan meglátszanak rajta, de nem túl zavaró mértékben. Az elmaradhatatlan antennacsíkokat sikerült szinte teljesen láthatatlan módon elrejteni a hátlap alsó és felső részében, vételi problémákkal egyáltalán nem találkoztunk. IP-védelmet nem kapunk, azonban ebben a kategóriában ma még nem nem várható el a vízálló kivitel.
A két nanoSIM, vagy egy nanoSIM és egy microSD párosát a baloldali élről kipöckölhető tálcában lehet elhelyezni, a hangerőállító és on/off gombok az ellentétes oldalra kerültek. Felül kapott helyett a hangminőség javításhoz használt második mikrofon, illetve az infravörös port. Utóbbi segítségével nemcsak a tévét, hanem akár egy set-top boxot, a hifit vagy a légkondicionálót is távvezérelhetjük a mobillal. Alul keresendő a jó öreg 3,5 mm-es dugalj, az USB-C csatlakozó aljzat, illetve az öt apró lyuk alá rejtett kihangosító hangszóró.
A hangminőség a jack dugón és a saját hangszórón is meglepően jó, illetve a hangerővel sincsenek problémák. A költséghatékonyság jegyében a gyári vezetékes fülest viszont kispórolták a telefon mellől.
Jó a kijelzője?
A főleg alul és felül vaskos kávák 2018-ban már nem számítanak túlságosan trendinek, viszont az 1920x1080 pixeles Full HD felbontás több mint elegendő az 5,5 colos képátlón. Az IPS-technológiájú képmegjelenítő remek kontrasztaránnyal bír és fényerő fronton sincs okunk panaszra: ha egy laikus ránéz az A1 kijelzőjére, simán elhiszi, hogy ő bizony éppen egy 200 ezer forintos mobil képét pislogja. A fényerőt természetesen automatika állítja, a szemkímélő éjszakai színséma pedig nemcsak a napnyugtához/felkeltéhez társítható, hanem akár manuálisan is ütemezhető.
A kijelző feletti szekciót az értesítő LED és az 5 megapixeles, csoportos szelfi-funkciós frontkamera uralja. Alul három kapacitív, háttérvilágításos érintőgombot fedezhetünk fel. Ez egyrészt jó, mert a funkciógombok nem a kijelző hasznos felületéből foglalnak helyet maguknak, másrészt viszont nem annyira, mert a fix gombokat a virtuális társaiktól eltérően nem lehet személyre szabni. Ugyancsak kár, hogy a képernyő dupla koppintásos felébresztéséről ezúttal le kell mondanunk.
Szűz Android
Az Android One egyik fő előnye, hogy a platform részét képező telefonok a lehető leggyorsabban megkapják az aktuális androidos frissítéseket, ráadásul nemcsak az életciklusuk kezdetén. Az A1 7.1.2-es Androiddal startolt el, aztán megkapta a 8.0-ás Oreót, és várhatóan még az idén megérkezik rá az operációs rendszer következő nagy frissítése.
A készüléken nem a Xiaomi saját MIUI felhasználói felülete található, hanem lényegében egy teljesen érintetlen, szűz Android. Ennek megfelelően hiába is keresünk tucatnyi kisebb-nagyobb hasznos vagy látványos funkciót, cserébe viszont kapunk egy olyan felhasználói interfészt, amin mindent szinte azonnal meg lehet találni, és amely villámgyorsan teszi a dolgát.
A készüléken egyedül egy Mi-mappa utal arra, hogy egy Xiaomi termékhez van szerencsénk, és abban is csak a gyártó saját távirányító alkalmazása és egy felhasználói visszajelzéses app található. Ezt leszámítva tényleg csak olyan programok vannak a telefonon gyárilag, mint például a Chrome böngésző, a Drive tárhely szolgáltatás, vagy a YouTube-videólejátszó. (Érdekesség, hogy bár FM-rádió hardveresen van a telefonban, azt alaphelyzetben nem lehet használni. Ehhez ugyanis vagy be kell lépni a tesztmenübe, vagy rootolni kell a készüléket és feltelepíteni egy rádió-appot. )
Hasít
A nyolcmagos Snapdragon 625 nem az iparág legkomolyabb teljesítményű chipsete, azonban egy ilyen középkategóriás chipkészlet is elég ahhoz, hogy a remekül optimalizált, minden sallangtól mentesített Android 8.0-át zökkenőmentes módon futtassa. A teszt során semmilyen akadozást sem tapasztaltunk és még a komolyabb grafikájú játékokat is egész jó sebességgel sikerült futtatni. Ennyit számít a korrekt módon egymáshoz illesztett hardver és szoftver, amit sok más gyártó is eltanulhatna a Xiaomitól, illetve az Android One-tól.
Az AnTuTu tesztprogramban mintegy 65 ezer pontot bezsebelő A1-es csak minimális mértékben melegszik a használat során. Komoly pozitívum, hogy 4 GB RAM-ot kapunk a pénzünkért – ennyi van például a Samsung aktuális slágerében, a Galaxy S9-ben is –, ami garanciát jelent arra, hogy ne csak most, hanem néhány év múlva is használható legyen ez a készülék. Ugyancsak kövér piros pont jár a 64 GB tárhelyért akkor, amikor sok középkategóriás riválisban ma még csak ennek fele, negyede található. A 64 GB-ból alaphelyzetben egyébként 51 GB használható fel szabadon.
Kamera, egyebek
Hátul nem egy, hanem két kamerát találhatunk, ily módon 2x-es optikai zoomot használhatunk. Mindkét kamera 12 megapixeles felbontású, az autofókusz kellőképpen gyors és a képminőség is korrektnek nevezhető. Ha romlanak a fényviszonyok, akkor a képminőség is visszaesik, ami elsősorban annak következménye, hogy nincs optikai képstabilizátor, illetve hogy ebben a kategóriában még nem f1,7-es, hanem f2,2-es fényerejű optikákat alkalmaznak. Mindent összevetve az A1 kamerája pozitív meglepetést okozott, és akkor arról még nem is tettünk említést, hogy a manuális fotós üzemmód és a 4K-videófelvevő sem hiányzik a repertoárjából.
A kamerák alatt, ugyancsak a hátlapon landolt a köralakú és süllyesztett ujjlenyomatszenzor, ami tapasztalataink szerint gyorsan és pontosan végzi a dolgát. Az akkumulátor 3080 mAh kapacitása első hallásra csalódást kelthet, a gyakorlat azonban azt mutatja, hogy az átlagos 1-2 nap helyett ezúttal akár 2-3 napnyi felhasználási idő is benne van a pakliban. Vezeték nélküli töltési lehetőség nincs, gyorstöltést sem kapunk: egy teljes feltöltés körülbelül 3 órányi időt vesz igénybe.
Mobilnet fronton 300/50 Mbit/s-os LTE-ről gondoskodott a gyártó, ezenkívül pedig az ac wifi, a Bluetooth 4.2 és az USB 2.0 OTG sem hiányzik a fedélzetről. A GPS-vevő jól teljesített a teszt során, azért viszont kár, hogy sem az európai Galileo navigációs rendszert nem támogatja a mobil, sem NFC-vel nem rendelkezik a telefon.
Konklúzió
+: minőségi készülékház, szép kijelző, fürge működés, sok memória, dupla főkamera, hosszú üzemidő, friss szoftver, korrekt ár. –: nincs NFC és gyorstöltés, a kamera nem optikai képstabilizátoros, az FM-rádióhoz trükközni kell. |
60-65 ezer forint. Hazánkban nagyjából ekkora összeget kérnek el a Xiaomi Mi A1-ért, ami jelenleg a piac egyik legkiválóbb ár-érték arányú készüléke. Nem mondanánk, hogy hibátlan, de ebben az árkategóriában nagyon nehéz fogást találni rajta.
A riválisok közül említést érdemel többek közt a Huawei P10 Lite, a Nokia 6, illetve a Samsung J7 (2017), de ezek közül talán egyik sem nyújt olyan kiegyensúlyozottan jó teljesítményt, mint a Xiaomi Mi A1.
Többi tesztünket itt találja. Ha rendszeresen szeretne értesülni ezekről, lájkolja a HVG Tech rovatának facebookos oldalát.
