Meghalt Nan Zsen-tung asztronómus, akit a világ legnagyobb, tavaly átadott egytányéros rádiótávcsövének "atyjaként" tiszteltek.
A világ legnagyobb egytányéros rádiótávcsöve, az 500 méter átmérőjű Five-hundred-meter Aperture Spherical Telescope (FAST), amely távoli csillagok, galaxisok és esetleges földönkívüli civilizációk jeleit kutatja, 2016 szeptemberében kezdte meg működését. Nan Zsen-tung 1994-től irányította vezető tudósként a projektet, és a munkában részt vevők magjához tartozó szakemberek többsége az ő tanítványa volt.
Zsen-tung betegségét még a FAST hivatalos átadása előtt diagnosztizálták, de ő állapota ellenére folytatta munkát. Kollégái szerint a tudós szelleme kedvenc mondását tükrözte: "ne elégedj meg az átlagossággal". A Kínai Tudományos Akadémia Nemzeti Csillagászati Megfigyelőközpontjának közleménye szerint Zsen-tung 72 évesen tüdőrák következtében halt meg péntek éjszaka.
A 30 futballpálya-méretű, 4450 panelből összeszerelt teleszkóp a délnyugat-kínai Kujcsou tartományban, egy Pingtang megyei karsztvölgyben épült fel 1,2 milliárd jüanból (51,2 milliárd forintból). A beruházás 2011-ben kezdődött, 17 évvel azután, hogy kínai csillagászok a létrehozását javasolták. Az építésről itt talál néhány képet – impozáns darab.
Méreteit és teljesítményét tekintve a FAST felülmúlja az addigi legnagyobb, 305 méter átmérőjű parabolatükörrel rendelkező Puerto Ricó-i Arecibo Obszervatórium rádiótávcsövét.
A FAST egyik feladata, hogy befogja a földönkívüliektől származó esetleges rádiójeleket.