Az egyre unalmasabb telefonokkal együtt is egyre érdekesebb a Mobile World Congress szakkiállítás. Bár ilyen elnevezéssel elsőre logikusnak tűnhet a telefonokra koncentrálni, de aki a mobilokat figyeli, az tévúton jár: egyre kevésbé fajsúlyos kérdés, hogy milyen eszközzel érünk el dolgokat. Ami fontos: mit, és főleg az, hogy hogyan.
Aki az érdekes telefonokért ment idén február végén Barcelonába, az remélhetőleg vitt magával ilyen készüléket – merthogy a legnagyobb mobilszakmai eseményként számon tartott MWC igencsak szűkölködött érdekes telefonokban. Pedig idén már a világ harmadik legnépszerűbb okosmobilos márkájává avanzsált Huawei is a katalán kiállításon mutatta be zászlóshajónak szánt P-szériája új modelljét.
Saját módszerével előzik a Huaweit
De a P10 egy picit unalmas lett. Félreértés ne essék: a Huawei új csúcskészüléke egy nagyon jó androidos telefon, de nem izgalmas. Értjük ezt egyrészt a bekerült technológiai újításokra, melyek közül maga a gyártó azt tartja legfontosabbnak, hogy szép portrékat lehet vele fotózni, mint eddig. (Halkan tesszük hozzá, hogy ha olyan az alany, ha olyanok a fényviszonyok és főleg: ha olyan látású a fotós.)
De értjük a “nem izgalmas” kitételt sajnos az árra is. A Huawei többek között azért válhatott a harmadik legnagyobbá, mert éveken át nagyon nyomott áron kínált elég jó mobilokat – ami nagyon komoly fegyvertényt jelentett az árban addigra már az Apple mellé felzárkózott Samsunggal szemben. A jó Huawei mobilok maradtak, a nyomott ár viszont eltűnt mellőlük.
Nem is lenne ez veszélyes, ha senki más nem alkalmazná az árfegyvert. De az a helyzet, hogy az Oppo, Vivo és OnePlus márkák mögött is álló BKK nem csinál semmi mást, csak továbbviszi a Huawei korai sikerreceptjét. És hát az “olcsón jót” még mindig működik, a vállalatcsoport ugyanis összesen már több okostelefont értékesített, mint a Huawei: a gyártók ötös toplistáján a negyedik és az ötödik helyen is ők állnak.
Az LG-t alulértékelik a felhasználók
A fenti márkákat úgy is összefoglalhatnánk, hogy “akik kiszorították a toplistáról az LG-t”. Pedig a Samsung árnyékában felnövő, mindig csak “kisebbik dél-koreai telefongyártóként” emlegetett vállalatra igazán nem lehet azt mondani, hogy ne igyekezne felkavarni az állóvizet. Az LG évről évre valami teljesen új ötlettel rukkol ki – de legyünk őszinték, ebben a felfokozott innovációs kedv mellett az is szerepet játszik, hogy nem nagyon tudják a tavalyit ismételni. Az előző évi fejlesztés ugyanis sosem hozza meg a kívánt sikert. A cég próbálkozott már hajlított/ívelt képernyővel, öngyógyító hátlappal, részben moduláris telefonnal, most pedig éppen a szokatlanul magas/hosszú képernyővel jöttek ki.
Nekünk ugyan mindegyik ötlet szimpatikus, és bennük éreztük az x-faktort, de a piac eddig nem igazán ugrott rá egyik újításra sem. Az LG telefonjai kétségtelenül többet indokolnának a gyártó egy-két százalékos piaci részesedésénél.
A Sony sem tud kiugrani
A Sony viszont mintha már fel is adta volna az okostelefonos próbálkozást. Nem rossz, kifejezetten szép, de kissé ötlettelen telefonokkal állnak elő. A két és fél éve ígért stratégiai újragondolást még mindig nem érezzük, pedig most már itt lenne az ideje, szimplán csak jó telefonokkal ugyanis nem lehet a szabad szemmel láthatatlan részesedésről (felfele) elmozdulni.
A virtuálisvalóság-szemüvegekhez jól használható Ultra HD kijelző egyelőre biztosan nem jött be, de gyanúnk szerint nem is fog: a VR talán nem kartondobozokba helyezett mobiltelefonokkal robbanhat be igazán. Az pedig még egyértelműen látszik, hogy hiába uralja a PlayStation a konzolpiacot, ezt többszöri próbálkozás ellenére sem sikerült sikertényezőre váltani a mobilpiacon.
Azért volt mit nézni az MWC-n?
A Nokiának viszont sikerült még egyszer lefölöznie az anno nagyon jól összerakott 3310-est. Igaz, a régi-új kiadás talán túlságosan is új lett, de mégis a 3310-es asztalánál volt a legnagyobb tolongás – nem csak a Nokia standon belül, hanem az összes készülékgyártó új mobiljainak körében is ez vitte a pálmát.
Az igazán érdekes dolgokat azonban idén már egyértelműen nem a mobiltelefonok terén kellett keresni. A szakkiállításon járva azt éreztük, hogy indokolt lenne egy MWC-NWC névcsere, ahol az N a “network”, azaz hálózat kifejezésre utal. Az újgenerációs hálózatokról, azaz az 5G-ről van szó, ami igen nagy változásokat hoz majd el az életünkbe.
Jól mutatja ezt két hasonlat is. Az egyiket a norvég Telenor műszaki vezérigazgató-helyettese hozta, Magnus Zetterberg szerint az 5G “olyan, mintha 1000 km/órás sebességgel száguldanánk egy nyolcsávos autópályán”. Tremmel János, a Magyar Telekom hálózatfejlesztési igazgatója ugyanakkor felhívta a figyelmet, hogy nem csak a sebesség a lényeg. A szakember a hidegháború levegőben zajló fegyverkezésével talált hasonlóságot. A vállalat sajtóreggelijén úgy fogalmazott: bár a szovjet MIG-ek kisebb körben tudtak megfordulni és nehezeben estek szét, de az amerikai vadászrepülők 50 km-rel messzebbre láttak és a rakétáik is ennyivel messzebbre vittek el. Az 5G is legalább ennyire fontos előnyökkel rendelkezik a jelenlegi rendszerhez képest, és a sebességen túl ott van a hálózat rendkívül alacsony válaszideje is.
Válaszidő? Azt mivel eszik?
A kifejezés az időintervallumot jelöli, amely alatt egy-egy adatcsomag megfordul a hálózaton, azaz egy gép fogadja a szerver által küldött adatpakkot, majd visszaküldi erről a nyugtát. Nem másodpercekben, hanem milliszekundumokban mérik, és a jelenlegi, 4G-s hálózatok 50 ms-a már elég soknak számít. Ha ennyivel több idő alatt kap egy balesethelyzet felé közelítő önvezető autó “megállj” jelzést a hálózaton át, az nagyon megnöveli a féktávot. Ha egy műtétet távolról irányít egy orvos, és a kamera képe 50 ms-mal később jut el az orvoshoz, majd az ő kézmozudulatára ugyanennyi késleltetés után reagál csak a műtétet végző robotkar, az ellehetetleníti a távolsági orvoslás továbbfejlődését. Ha egy gyárban az egyik robot csak 50 ms-mal később értesül csak arról, hogy a társa, amely átvenné a neki nyújtott alkatrészt, meghibásodott és nem tud elfordulni felé, akkor az alkatrész leesik és megáll a teljes gyártósor. Ez csak néhány példa az Ericsson és a Huawei standjairól.
Mit hozhat az MWC 2018?
A következő évek szakkiállításai várhatóan még több és még látványosabb példát hoznak majd. A nagyvállalatok már most is rengeteg kisebb céggel lépnek partnerségre ennek érdekében, de Dobó Mátyás, a Telekom termékfejlesztési igazgatója úgy látja, hogy az 5G elterjedéséig hátra lévő három-négy évben pedig felgyorsul a tempó, és esettanulmányok tömkelege mutatja majd be, hogyan alakít át szinte minden iparágat az újgenerációs hálózat.
Mi magunk is ezt éreztük, és megerősödött bennünk, hogy ön is epekedni fog az 5G-s internet után, ha megmutatjuk, hogy mire jó.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.