A jövőben sokkal több információt kaphatunk majd arról, mi okozhatja a méhkolóniák tömeges pusztulását. Az ausztrál kutatók a rovarok megfigyelésének egy egészen extrém módját választották.
Az ausztrál Nemzetközösségi Tudományos és Ipari Kutatószervezet (CSIRO) szakemberei nemrég egy egészen egyedi eszköz fejlesztésébe kezdtek, hogy megfigyelhessék a méhek életét. A kutatók az Intellel közösen egyfajta “hátizsákot” készítettek a rovarok számára, ami lényegében egy RFID rádiófrekvenciás azonosítással dolgozó modult és érzékelőt tartalmaz. A kis pakk minden fontos adatot rögzít azzal kapcsolatban, hogy mi történik az állattal. A súlya csupán a méh súlyának harmada, az akkumulátora pedig az állat szárnyának rezgéséből állítja elő a működéshez szükséges energiát.
Az apró eszköz egy Intel Atom processzort, 1 GB RAM-ot és 5 GB tárhelyet tartalmazó központi egységgel tart kapcsolatot; egy ilyen központ 50 méh érzékelőjével kommunikál. A rendszer rögzíti, hogy mekkora távolságot tesznek meg a méhek, és mennyi időt töltenek a kaptáron kívül. Amikor "hazatérnek", a kaptár tetején lévő vevőberendezés kapcsolatba lép a hátukra erősített szerkezettel, majd a kinyert adatokat továbbítja a központi egység felé.
Paulo de Souza, a CSIRO egyik professzora nemrég úgy nyilatkozott, az egész olyan, mint a repülőgépek fekete doboza, amelyből végül minden fontos adat kinyerhető. A rovarok esetében ez a levegő és a víz szennyezettségét, valamint a környezetben előforduló növényvédő szerek jelenlétét jelenti, ezek összessége ugyanis komoly terhet ró a méhekre. A szakemberek Tasmániában eddig több mint 10 ezer rovar hátára szerelték fel az apró műszert, a jövőben pedig további kolóniákat szeretnének bevonni a megfigyelésbe.