Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Sokáig az atomokat hitték a világot alkotó legkisebb, továbboszthatatlan dolgoknak, de már régóta tudjuk, hogy nem azok. Hanem?
A világon minden molekulákból áll, azok atomokból, azok protonokból, neutronokból és elektronokból vannak. Sokáig aztán ez utóbbiakat vélték a világmindenség legkisebb alkotóelemeinek – majd ezekről is kiderítették, hogy nem azok. Az 1950-es, 1960-as években találtak rá az ezeknél is kisebb elemi részecskékre: a kvarkok, leptonok, neutrínok és bozonok felfedezése megteremtette a részecskefizika alapjait.
Itt persze nem áll meg a dolog, ahogy a Talk Nerdy To Me legfrissebb videója is rámutat, az amerikai Fermi Nemzeti Részecskegyorsító Laboratóriumban vagy például az európai CERN-ben óriási energia beleadásával ütköztetik ezeket a részecskéket, hogy megpróbálják további, kisebb darabokra törni őket. Ilyen módon jöttek rá, hogy a protonon és neutronok a már említett kvarkokból állnak, iletve így bizonyították be az elemi részecskékről szóló, már előtte létező elméletet.
A folyamatot szó szerint ütköztetésnek kell elképzelni, mintha két autó ütközne – csak itt sokkal kisebbek a méretek –, majd darabokra törnének. A legkisebb alkotóelemet értelemszerűen akkor találjuk majd meg, ha hiába ütköztetünk akármekkora energiával, a részecske nem törik majd újabb, még kisebb darabokra. Jelenlegi ismereteink szerint az elemi részecskék már nem bonthatók tovább, így a világ legkisebb dolga, úgy tűnik 0,0000000000000000001 méter kiterjedésű.
Figyelembe véve, hogy egykor az atomról is úgy gondolta az emberiség, hogy “itt a vége”, így előfordulhat, hogy az elemi részecskéknél sem áll majd meg a tudomány. Persze egyelőre az is kérdés, hogy egy ennél még kisebb alkotóelemet hogyan lennénk képesek megmérni.
