Frissen előkerült, 430 ezer éves leletek alapján a többitől eltérő ütemben fejlődhettek egyes testrészei a neandervölgyi embernek.
Fordulatot hozhat az előemberkutatásban a madridi Complutense Egyetem egy kutatójának, Juan-Luis Arsuaganak elmélete, mely szerint a neandervölgyi ember arca és agya nem egyszerre fejlődött ki – írja a Die Welt. Arsuaga elméletét 17, a közelmúltban Spanyolországban fellelt, közel 430 ezer éves koponya alapján dolgozta ki: szerinte a neandervölgyi ember esetében először az arc és a fogazat módosult, a koponyaüreg és az agy csak jóval később indult meg az evolúciós úton.
Spanyolország egyébként rendkívül gazdag a fosszilis emberi maradványokban, az utóbbi évtizedekben közel 6500 előember jobb-rosszabb állapotban fennmaradt maradványát találták meg a kutatók.