Ízlelgesse csak a nevet: Homo bodoensis – ő volt a közvetlen elődünk
A Homo bodoensis nevet kapta a modern ember 500 ezer éve élt közvetlen elődje - jelentették be kutatók.
A Homo bodoensis nevet kapta a modern ember 500 ezer éve élt közvetlen elődje - jelentették be kutatók.
Az új felfedezés megteremti a kapcsolatot két korai ember között, és megmagyarázza a genetikai átfedéseket is.
DNS-minták alapján, a génaktivitást is figyelembe véve sikerült 85 százalékosan rekonstruálni a gyenyiszovai ember csontvázát, ebből elkészítették a fejformáját ábrázoló szobrot is.
Eszközhasználó lehetett, két lábon járt, de a fák ágain is biztonsággal mozgott a Homo naledi, az ember távoli, ősi "unokatestvére" – derült ki a tudományos szenzációt jelentő dél-afrikai leletegyüttes új elemzéséből, mely a kéz- és lábcsontokkal foglalkozott.
Előemberi jelenlétre utaló 300-500 ezer éves leleteket találtak az északkelet-kínai Liaoning tartományban.
Frissen előkerült, 430 ezer éves leletek alapján a többitől eltérő ütemben fejlődhettek egyes testrészei a neandervölgyi embernek.
Brit régészek olyan egymillió éves leletekre bukkantak, amelyek azt bizonyítják, hogy az előemberek az eddig véltnél jóval korábban készíthettek maguknak bonyolultabb használati eszközöket.
Más, a Homo törzshöz tartozó fajokkal is szaporodhattak az ember ősei Afrikában 35 000 évvel ezelőtt.
Már a modern ember elődje is - a majmokhoz képest - nagyobb gyermekeket hozott a világra. Ezt a tényt hozta fel bizonyítékul egy amerikai kutató arra, hogy a korábban feltételezetteknél hamarabb jelentkezett a gyermeknevelésben a munkamegosztás.