Az MTA-SZTE Fotoakusztikus Kutatócsoport munkatársai erősen szennyezett nagyvárosi levegőben végzett méréseik alapján szoros összefüggést találtak a légköri szállópor kémiai összetétele és optikai tulajdonságai között. Az eredményeket bemutató publikáció az Atmospheric Environment nevű, a légköri környezetszennyezéssel és annak társadalmi hatásaival foglalkozó, vezető nemzetközi tudományos folyóiratban jelent meg.

A légköri szállópor gyűjtőfogalom: a mérés helyszínétől és az időjárási körülményektől függően a szállópor rendkívül sok komponenst tartalmazhat. E komponensek közül egészségügyi és éghajlat-módosító hatásaik miatt a kutatások homlokterében a széntartalmú feketekorom és barnakorom áll; előbbi fő kibocsátói a dízelüzemű járművek, míg utóbbi háztartási tüzelésből származik. A cél e komponensek egymástól független, lehetőleg valós idejű mérése, amely lehetőséget biztosítana a szmogos állapot gyors és a jelenleginél jóval hatékonyabb megszüntetésére a kibocsátok célzott korlátozásával.

AFP / Wang Zhe

A szállópor összetételét alapvetően kémiai módszerekkel lehet meghatározni, e vizsgálatok elvégzéséhez azonban akár több napra is szükség lehet. A szegedi kutatócsoport által kidolgozott eljárás legfőbb előnye a szennyező források valós idejű, gyors meghatározásának lehetősége.

A feladat elvégzésére a kutatók saját műszert fejlesztettek, amely összesen négy hullámhosszon méri egyidejűleg a szállópor-részecskék fényelnyelését. Az optikai mérésekkel párhuzamosan zajló szállópor-mintavételezés és utólagos kémiai analízis segítségével vizsgálható volt az optikai és a kémiai tulajdonságok közötti összefüggés.

A szegedi kutatók további mérésekkel tervezik tesztelni az eljárást és azt, hogy a feltárt összefüggések más városokban, más időjárási körülmények között is érvényesek-e.