A februárban felfedezett és a Föld felé haladó aszteroidáról, illetve a becsapódás veszélyéről és az eltérítés lehetőségéről beszélt Molnár László csillagász az m1 Ma Reggel című műsorában.

A spanyol csillagászok felfedezte földsúroló kisbolygó létezését a NASA is megerősítette. A szakember szerint könnyen ki lehet számolni, mennyire súrolja a Föld légterét egy kisbolygó. A Nap és a nagybolygó (Föld, Jupiter, Mars) gravitációját kell csak figyelembe venni. Az aszteroida nagyon hasonló pályán kering, mint a Föld.

A kisbolygót február második felében fedezték fel, és jövő februárban halad el hozzánk közel, mintegy 21 ezer kilométerre. Ez kisebb távolság, mint ahol a geostacionárius műholdak, például a tévéadásokat sugárzó szatellitek helyezkednek el. Viszont még mindig biztonságos távolságot jelent a földfelszíntől. Figyelni kell az ilyen kisbolygókra, mert tudjuk, hogy a múltban voltak és a jövőben is lehetnek olyanok, melyek eltalálhatják a Földet. Ezért számos program működik, amely ilyen földsúroló kisbolygókat követ – mondta Molnár László.

A jelenséggel kapcsolatban az 1908-as szibériai, tunguzkai objektumot említik. Nem tudják, hogy kisbolygó vagy üstökös volt-e, de nem csapódott be. Néhány tíz kilométer átmérőjű égitest volt, amely néhány kilométerrel a felszín felett a légkörben szétrobbant, viszont akkora lökéshullámot keltett, hogy 2000 négyzetkilométeren letarolta az erdőt.

A szakember szerint a februárban felfedezett kisbolygó a tunguzkai eseményhez hasonlóan, körülbelül néhány ezer négyzetkilométeren tudna pusztítást okozni. Valószínűleg szétrobbanna a légkörben, ha nem, akkor is hasonló krátert ütne a felszínen. De ne feledjük, hogy a Föld felszínének kétharmada óceán, ennyi az esélye, hogy vízbe csapódik, akkor kisebb szökőárt kelthet – magyarázza.

Elmondása szerint kilőni nem érdemes az ilyen objektumokat, mert akkor egy nagy helyett több kicsi égitest csapódhat be, és hasonló pusztítást okozhat. Az eltérítésre már vannak tervek. Ha egy nagy űrszondát mellé jutattunk, akkor a készülék és a kisbolygó gravitációsan vonzza egymást, és ha az űrszondát mindig arrébb visszük a kisbolygótól, akkor szép lassan odébb mozdítja az aszteroidát.