Újonnan előkerült bizonyítékok támaszthatják alá, hogy Adolf Hitlernek született egy fia egy Charlotte Lobjoine nevű francia nőtől – állítja a Le Point francia hírlap. A Führer élő rokonain végzett genetikai vizsgálatok azonban másra utalnak.

Hitler állítólagos fiáról, Jean-Marie Loret-ról szóló pletykák már az 1970-es években felkeltették a sajtó figyelmét. Loret maga is azt vallotta 1981-ben megjelent, Apád neve Hitler volt című önéletrajzában, hogy ő Hitler eltitkolt fia, az állítást azonban a mai napig nem sikerült érdemben bizonyítani.

A férfi négy évvel később bekövetkezett halála óta ügyvédje, François Gibault próbálja bebizonyítani egykori ügyfele és Hitler rokonságát. Gibault az önéletrajz újbóli kiadását ígéri az állítólagos új bizonyítékok tükrében. Az ügyvéd Hitler és a francia férfi hasonló kézírását, azonos vércsoportját, valamint korabeli dokumentumokkal igyekszik bizonyítani kettejük rokonságát. A LePoint kérdésére elmondta: a Wehrmacht tisztjei készpénzes borítékokat adtak át a nőnek Franciaország német megszállása alatt, fia, Loret birtokában pedig Hitler által szignált festményeket találtak. (A Le Point által újra felfedezett sztorit a Discovery News is felkapta: a hír terjedéséről ebben a blogban olvashat.)

Jean-Marie Loret

Wikipedia

Erőltetett történet

Loret történetére először a német sajtó figyelt fel, elsőként a Bunte és egyéb bulvárlapok számoltak be róla, később a Der Spiegel is feldolgozta a történetet. A történészek nagy része kacsának tartotta a sajtó állításait. Werner Maser azonban személyesen is megkereste a férfit, állításait hitelesnek minősítette. Bizonyítékként jelölte meg a Loret birtokában levő fényképeket és azt, hogy a háború alatt a férfit a Gestapo hosszasan kikérdezte. A Zeitgeschichte folyóiratban, 1977-ben megjelent cikkében Maser állította, általa megkérdezett művészettörténészek eskü alatt vallották, hogy a festményeken látható aláírás Hitleré.

Loret származásának kutatása Maser személyes ügyévé vált. 1978-ban magával vitte speyeri otthonába, elrejtve őt az újságíróktól. Megmutatta neki a dachaui koncentrációs tábort, amelynek láttán Loret állítólag így szólt: „Nem én választottam apámat.” Maser Tokióba is magával vitte, hogy ott adjon interjúkat, de Loret nem bizonyult készséges riportalanynak. Maser Loret nagynénjét és Charlotte testvérét, Alice Lobjoie-t is felkereste, aki, úgy gondolta, „koronatanú” lehetne az ügyben. Az interjú azonban teljes kudarccal végződött: Alice határozottan cáfolta, hogy nővére Hitler szeretője lett volna, Jean-Marie-t pedig „őrültnek” nevezte, akinek „a németek mesélték be ezt a Hitler-sztorit”.

Valószínűleg Maser beszélte rá Loret-t önletrajza megírására is. A férfi ugyanis saját bevallása szerint tehernek érezte származását, amely „köztudott” volt a faluban. Többször kapott halálos fenyegetéseket, de olyan látogatója is volt, aki szerint büszkének kéne lennie apjára.

A készülő önéletrajzot azonban már nem Maser adta ki, mivel 1979-ben összevesztek, feltehetően valamilyen üzleti vita miatt és megszakították egymással a kapcsolatot. Maser ennek ellenére kitartott amellett, hogy Loret Hitler törvénytelen fia. Szembemenve történészkollégáival, vélekedését tudományos konferenciákon is kifejtette, bár igyekezett hozzátenni, történelmi szempontból „marginális kérdés”, volt-e Hitlernek esetleg egy törvénytelen gyermeke. Maser Hitler-életrajzának tizenkettedik kiadása már egy Loret-ról szóló függeléket is tartalmazott, 2008-ban pedig a szélsőjobboldali National-Zeitung hírlapnak adott interjúban állította: Loret „minden kétséget kizáróan Hitler fia”, amit „a hivatalos szervek is elismertek Franciaországban”.

Adolf Hitler

AP / Gottfried Gilbert courtesy of Alexandra Senfft

„Ismeretlen német katona”

Jean-Marie Loret 1918-ban született ismeretlen apától. Apjáról sokáig csak annyit tudott, hogy német katona volt, a születési anyakönyvekben valóban „ismeretlen német katona” szerepel Loret apjaként. A fiút hét éves koráig nagyszülei nevelték, majd azok halála után egy Frizon nevű Saint Quentin-i építési vállalattulajdonos fogadta örökbe. Anyja eközben Párizsban élt, ahol táncosként kereste kenyerét.

Loret 1936-ban csatlakozott a francia hadsereghez, 1940-ben részt vett a Maginot-vonal védelmében, szolgálataiért törzsőrmesterré léptették elő. A német megszállás alatti pályafutásáról ellentmondásos híresztelések láttak napvilágot. Saint Quentinben a francia rendőrség megbízottja volt, a Loret és Hitler közötti kapcsolat hívei szerint a posztot a Führer személyes közbenjárásával kapta. Mások tudni vélik, hogy Loret a Gestapóval kollaborált, bár erre semmiféle írásos bizonyíték nincs, és a háború után Loret-t nem vádolták kollaborációval. Ügyvédje ezzel szemben azt állítja, bizonyítékot talált arra, hogy Loret a francia ellenállás tagja volt, Clement néven kémkedett az ellenállóknak. A háború után megnősült, összesen kilenc gyermeke született. Első felesége egyes újságcikkek szerint elhagyta, miután kiderült, hogy Hitler fiával él együtt. Loret vasutasként dolgozott Saint Quentinben 1985-ös haláláig.

Apja kilétét Loret szerint csak 1948-ban tudta meg, amikor anyja halálos ágyán elmondta neki, hogy tizenhat éves korában viszonya volt Adolf Hitlerrel, és ő 1917 júniusában fogant „egy spicces éjszakán”. Hitler ekkoriban Seboncourt közelében állomásozott csapatával és rövid szabadságot töltött a Lille-től nyugatra lévő Fournes-in-Weppe-ben. „A mezőn dolgoztam a lányokkal, amikor megláttuk a német katonát, amint egy füzetbe rajzolt. A lányok nagyon érdekesnek találták, és tudni akarták, mit rajzol. Engem küldtek, hogy megtudakoljam” – idézte anyja szavait. Rövid, futó kapcsolatba keveredtek, a következő évben pedig megszületett Jean-Marie. Hitler állítólag hosszú sétákra vitte Lobjoie-t, bár ezek a séták a nő szerint rosszul végződtek, mivel a férfi a természettől inspirálva hosszú beszédekbe kezdett, amiket a nő nem értett, hiszen Hitler nem beszélt franciául. Hitler állítólag néhány festményét ajándékozta a nőnek, amelyek később Loret tulajdonába kerültek.

AP / Archív

Nem szerette a francia nőket

Minden erőfeszítésük ellenére sem a sajtó, sem Maser nem tudott egyértelmű bizonyítékkal szolgálni Loret származásával kapcsolatban. A Heidelbergi Egyetemen elvégzett vizsgálatok szerint „legjobb esetben is csak lehetségesnek” nevezhetjük, hogy Loret Hitler leszármazottja.

A történet többi része is erősen kétséges. A The Daily Express 1985. február 15-én megjelent cikkében megjelent festményről például, amelyet állítólag Hitler készített Charlotte Lobjoie-ról, kiderült, hogy a hatvanas években keletkezett Belgiumban, ahol a Panorama című művészeti folyóirat is leközölte. Hitler egykori katonatársainak visszaemlékezései (Balthasar Brandmayer memoárjai) szerint Hitler a háború alatt ellene volt a francia nőkkel való érintkezésnek, az ilyesmire vetemedő katonákat a „német becsület” elárulásával vádolta.

A legerősebb bizonyítékot Loret és Hitler rokonságával szemben Jean-Paul Mulders belga újságíró szolgáltatta: 2008-ban közölte egy újabb genetikai vizsgálat eredményeit, amelyet Hitler még élő rokonain végeztek. A vizsgálat semmiféle, rokonságra utaló egyezést nem talált a náci vezér és a francia férfi génjei között.