"Az intézményhálózat jogilag átalakul január elsejével, a tényleges átalakulás azonban igénybe veszi a következő évet" - mondta a Magyar Tudományos Akadémia elnöke. Változatlan formában működik öt kutatóintézet és a Szegedi Biológiai Központ, a többiből kilenc kutatóközpont alakul. Így 40 kutatóintézet és kutatóközpont helyett 15 jön létre. "A nagy átalakulás finomhangolása, érdemi megvalósítása következik" - magyarázta Pálinkás József, aki a célok között mindenekelőtt az új kutatóközpontokon belüli feladatok felülvizsgálatát nevezte meg. 

"Akár külföldről is jöhet igazgató"

"Az intézmények vitték a feladataikat is. Most át kell tekintenünk, hogy egyrészt minden feladatra szükség van-e, másrészt, szükséges-e bővíteni azok körét. Már az intézmények átalakulásakor is látszott, hogy mindkét esetre lesz példa: lesznek olyan intézmények, ahol bizonyos feladatok megszűnnek, mivel egy másik kutatóintézetben sokkal eredményesebben művelhető a tudomány adott területe. Ily módon valósul meg az érdemi integráció, ami különböző intézményekben különbözőképpen zajlik" - fogalmazott az MTA elnöke. A jövő év fontos feladata lesz a kilenc új kutatóközpont főigazgatóinak kiválasztása.

"A létrejövő kutatóközpontok mérete és az MTA forrásainak növekedése lehetővé teszi, hogy megfelelő pályázókat találjunk, akár külföldről is választhatunk főigazgatót. A pályázatok elbírálására nemzetközi szaktekintélyekből álló grémiumot kérek fel" - mondta. Pálinkás József a feladatok közé sorolta a fejlesztések jobb összehangolását az akadémiai kutatóhálózat és az egyetemek között.

"A pályázatoktól függ, hogy melyik egyetemen, kutatóintézetben milyen fejlesztés valósul meg. Ez teljesen koordinálatlan és adott esetben pénzt pocsékolunk el párhuzamos kutatói kapacitások kiépítésére. Ha komoly fejlesztésekben gondolkodunk, ezeket össze kell hangolni" - hangsúlyozta Pálinkás József.

Összehangolási terv

A koordinálás a Nemzeti Kutatási, Innovációs és Tudománypolitikai Tanács feladata. Ezért januárban az MTA elnöke összehangolási tervet terjeszt a tanács elé azzal a céllal, hogy felhívja a figyelmet a hazai kutatás-fejlesztések területén lévő párhuzamosságokra. A fejlesztések összehangolása mellett szorosabb kutatási kapcsolatokat is ki kell alakítani az egyetemek és az akadémiai intézetek között. Példaként a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi  Egyetemet említette, ahol jelentős gyógyszeripari kutatások folynak.

"A Természettudományi Kutatóközpont olyan műszerekkel rendelkezik, amelyek közös használata, összehangolt fejlesztése lehetővé tenné, hogy hatékonyabban hasznosítsuk a kutatás-fejlesztésre fordítható pénzeket. Terveim között szerepel az akadémiai intézetek és ipari cégek közötti kapcsolatok kialakítása is. Az MTA megkeresi azokat a kis és közepes vállalatokat, ahol olyan kutatás-fejlesztési programok vannak, amelyekbe bekapcsolódhatnak az intézeteink" - ismertette Pálinkás József, hozzátéve: az együttműködés kölcsönös előnyökkel kecsegtet. Az ipar észreveheti, hogy Magyarországon is van lehetőség új gyártmányok kifejlesztésére, a kutatók pedig megismerhetik, milyen vállalati környezetben dolgozni, piacot szerezni, terméket előállítani és eladni.

A jövő évi tervekről beszélve Pálinkás József kitért arra, hogy jelentősen bővültek az MTA forrásai, amelynek költségvetési főösszege 7,7 milliárd forinttal növekedett 2011-hez képest. További 1,4 milliárd forintot kapott az MTA, amelyhez átkerült az elektronikus információs szolgáltatás, azaz a számítógépes tudományos adatbázisok elérhetőségének finanszírozása a hazai kutatóintézetek és egyetemek számára.

Lendület-program

"Ily módon jövőre az Akadémia költségvetése 9,1 milliárd forinttal növekszik. A többlet hatékony felhasználása óriási feladat és óriási felelősség" - mutatott rá Pálinkás József, aki három területet emelt ki. Műszerbeszerzésekre 2 milliárdot szánnak - az összeget a legeredményesebb területeken világszínvonalú műszerek vásárlására fordítják. "Ilyen mértékű műszerfejlesztés nem volt 2000 óta az MTA intézeteiben, azt is meg kell mutatnunk, hogy ezt a fejlesztést a lehető leghatékonyabban valósítjuk meg" - emelte ki.

A Lendület-programra jövőre 1,4 milliárd forint jut, s 25-30 új kutatócsoport indítását tervezik. A pályázatokat 3 kategóriában hirdetik meg: az első saját kutatócsoportot indító kutatók részére, a már jelentős kutatás-fejlesztési gyakorlattal rendelkezők számára. A harmadik a különösen kiemelkedő, a nemzetközi tudományos életben igen magasra értékelt kutatóknak nyújt lehetőséget, hogy Magyarországon hozzanak létre kutatócsoportot. "A harmadik kategóriában csak kivételes esetben hirdetünk eredményt" - ismertette Pálinkás József.

A hagyományos akadémiai támogatott kutatócsoportok létrehozására jövőre 600 millió forinttal jut több, s körülbelül 15 új kutatócsoport alakulhat. "Nagyon örülök annak, hogy sikerült elérni új kutatócsoportok indítását. A projekt célja, hogy egy kiváló professzor mellett fiatalok dolgozhassanak úgy, hogy elsősorban a kutatásokra koncentrálhassanak. Ez gyorsítópálya a legkiemelkedőbbek számára, akik hamar érhetnek el eredményeket és kerülhetnek be a tudomány nemzetközi vérkeringésébe" - jegyezte meg az MTA elnöke.