Az oltáskárosodástól félő szülők himlőpartikat szerveznek a közösségi oldalon, és maguk fertőzik meg a gyermeket, hogy kontrollálják, mikor kapja el a betegséget a kicsi.
Egyes szülők úgy döntenek, hogy nem oltatják be a gyerekeiket vírusok ellen, mert oltáskárosodástól félnek. Sőt, amikor egy-egy gyerek megfertőződik, himlőpartikat szerveznek, vagy a - például bárányhimlős - gyerek használati tárgyait kérésre elküldik postán, hogy a szülő megfertőzze a gyerekét és meghatározza, mikor lesz a kicsi beteg. Mindezt a Facebookon szervezik meg.
A CBS 5 KPHO számolt be a brutális és nagyon veszélyes trendről, amikor is fertőzött nyalókákat, fültisztító tamponokat, textildarabokat küldözgetnek egymásnak a szülők postán, borítékban. A hírt a gizmodo is átvette.
Az irracionális szülők, akik az oltóanyagot hibáztatják az autizmus kialakulásáért, fertőzést postáznak más irracionális családoknak, veszélyeztetik nem csak a saját gyereküket, de az osztálytársait vagy más közösségek tagjait, nem is beszélve arról, hogy a boríték nem véd a vírusok terjedésétől.
A gyermekkori védőoltások nem kívánt mellékhatásai rengeteg vitát kavartak. Az Egyesült Államokban kártérítést is megítéltek autista gyermekek családjainak, mert valószínűsítik, hogy az oltóanyagok higany alapú tartósítószere, a thimerosal idézte elő az autizmus megjelenését, pontosabban jelentősen súlyosbított egy alapvetően mitokondriális (genetikai eredetű) rendellenességet.
Egy visszavont szakcikk |
Andrew Wakefield tanulmányát a kanyaró, mumpsz és rubeola elleni védőoltás és az autizmus, valamint bélbetegségek között vélt összefüggésről 1998-ban a tekintélyes brit orvosi hetilap, a Lancet publikálta. Ugyanakkor több szakértő szerint is a cikk tele van ellentmondásokkal. A tanulmányt jegyző 13 szerző közül 2004-ben 10 visszavonta, miután kiderült, hogy Wakefield olyan ügyvédektől fogadott el pénzt, akik a kombinált oltáshoz használt vakcinákat gyártó gyógyszercégek beperelésén dolgoztak. A Wikipédia védőoltásokról szóló cikke szerint 2010 óta Andrew Wakefield nem praktizálhat. |
A gondos szülők ezért kizárólag olyan oltóanyagot engednek beadni a gyermeküknek, amelyik nem tartalmaz higanyt. Némi ráfordítást igényelt, de erre korábban is volt lehetőség itthon is, bár 2005 óta már Magyarországon sem adnak be thimerosal-tartalmú kötelező védőoltást gyerekeknek.
Magyarországon – az ismétlő oltásokat is beleszámítva - nyolc alkalommal kötelező oltatni a gyermeket néhány napos kora és 13 éves kora között, és az ajánlott oltásokról is érdemes a gyerekorvost megkérdezni.
Az oltások súlyos fertőző betegségek megelőzésére szolgálnak. A védőoltások után a gyerek lehet lázas, nyűgös, fáradékony, sőt, lehetnek a védőoltásnak is komolyabb szövődményei, ám ezek kialakulásának és lefolyásának is jelentősen kisebb a kockázata, mint magának a betegségeknek.