Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Vilniusban, Litvánia fővárosában működik a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete (EIGE), amelynek legfőbb tudományos és szakmai célja, hogy kidolgozza az egész EU-ra nézve a Nemek Közötti Egyenlőségi Indexet. Az elmúlt napokban újságírókkal ismertették az index kidolgozásának folyamatát, és bejelentették: jövőre létrejöhet maga az egységes szempontok alapján készülő mutató is.
A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete viszonylag fiatalnak számít, 2007-ben alakult meg, pedig megalapításának ötlete már 1995-ben felmerült. A tizenkét évnyi késlekedés oka, hogy a róla szóló javaslattervezetet az Európai Bizottság és az Európai Tanács egészen 2006-ig tárgyalta.
Az intézet az elért eredmények minél szélesebb körben való megismertetését, valamint az érdekelt felek közötti párbeszéd megkönnyítését tekinti fő céljának - erről Jesper Hansen, az EIGE kommunikációs igazgatója beszélt október utolsó napjaiban az újságíróknak. Az EIGE célja az, hogy az intézet az Európai Unió egyik tudományos és szakmai kompetenciaközpontjává váljon a nemek közötti egyenlőség ügyében. Ezt kiegészíti az intézet kommunikációs stratégiája: videókkal, a Twitter, a Facebook és a LinkedIn felhasználásával és persze a hagyományos jelentések közzétételével is segíteni kívánják a téma iránt érdeklődők tájékozódását.
Az intézet legfontosabb projektje a Nemek Közötti Egyenlőségi Index kidolgozása. A terv már 2003-ban megszületett az Európai Bizottságban, azonban a valódi munkálatok csak tavaly kezdődtek meg. Az EIGE célja egy olyan adatbázis létrehozása, mely az Európai Unió és a tagállamok statisztikai hivatalai által összegyűjtött adatokat „gender-szempontból”, azaz a társadalmi nemek kutatása szempontból összesíti. Az intézet egy, a téma szakértőiből álló munkacsoporttal is együttműködik az index kidolgozásában, amelynek magyar tagja Wirth Judit, a Nők a Nőkért Egyesület (NANE) munkatársa.
Az index az EU tagállamaiban a nemek közötti egyenlőség, illetve egyenlőtlenség elemzését és nyomon követését fogja segíteni. Ez főképp azokban az országokban fontos, ahol a közvélekedés meglehetősen távol áll a valós helyzettől. Az index kidolgozói szerint ez leginkább a kelet-európai térségre jellemző. Az adatok gyűjtését olyan dimenziók mentén képzelik el, mint a nők és férfiak közötti jövedelemkülönbség, a fizetett munka, a nemi alapú erőszak, az egészség és egészségügyi ellátás vagy a felhalmozott tudás nagysága.
Ligia Nobrega, az index kidolgozásában résztvevő szakértő úgy véli, ezek azok a változók, melyekről a legtöbb uniós tagországból sikerül adatokat gyűjteni. Reményeik szerint 2012 végére elkészülnek az index végleges változatával.
ZALAFÖLDI ALEXANDRA
Vilnius-Budapest, 2011. október 28. - november 3.
