Partneri megállapodást kötött a világ legnagyobb közösségi oldala és az eBay. Lehet, hogy gigantikus webáruházzá alakul a Facebook? Óvatosabb elemzők szerint a „szeretem” gombot kiváltó „megveszem”, „akarom”, „már megvan”, „ajánlom” gomb nem feltétlenül hoz forradalmi változást.
Az elkövetkező három évben többet változik majd, hogyan vásárolnak és fizetnek a fogyasztók, mint az elmúlt 15 év során együttvéve – véli az eBay vezérigazgatója. John Donahoe az eBay San Franciscó-i Innovate fejlesztői konferenciáján arról is beszélt, hogy fordulóponthoz érkezett az online kereskedelem. Mint arról a TechCrunch tudósít, az Innovate egyik leginkább várt híre a világ legnagyobb közösségi oldala és az eBay partneri megállapodásának bejelentése volt.
Eszerint az eBay integrálja a Facebook Open Graph funkcióit a Magento és a GSI nemzetközi kereskedelmi platformokba. Az Open Graph, azaz a Facebook fejlesztői környezete egy viruális kapcsolati térkép, amely egy helyre gyűjti be és teszi elérhetővé az összes információt a közösségi oldal használóiról – kapcsolatokat, megosztott tartalmakat. Ez azt jelenti, hogy nem csak azt lehet vizsgálni, ki kit ismer, de lehet kereskedelmi megoldásokat ajánlani hasonló hobbik vagy földrajzi hely szerint leválogatva a felhasználókat.
Mindehhez az X.commerce platformot használják majd, és az eBay, a PayPal, a Magento és a GSI által kialakított rendszerből erős, teljes körű szolgáltatást nyújtó és a nyílt e-kereskedelmi megoldás fejlődik majd ki az eBay vezérigazgatójának víziója szerint. A fejlesztők az X.commerce-en minden technológiát egy helyen találnak meg, ami lehetővé teszi számukra, hogy „újfajta vásárlási és e-kereskedelmi élményt hozzanak létre”. Ez alapvetően annyit jelent, hogy a külső fejlesztők nagyobb szerepet kaphatnak a közösségi kereskedelemben, megoszthatják egymással az ötleteiket, milyen alkalmazásokat fejlesztenek, hogy érdekesebbé tegyék a közösségi vásárlási élményt vagy az adásvételt.
Az új megoldással a felhasználók egyetlen PayPal-azonosítóval léphetnek különböző internetes áruházakba, nem kell újra és újra a regisztrációval bajlódniuk, vagy különböző kisebb – esetleg kevésbé biztonságos – oldalakra bízniuk az adataikat. Az év végéig az eBay bevezeti a szolgáltatás mobilos változatában a képfelismerő alakalmzást is, azaz ha valaki meglát valamit, ami megtetszik neki, és lefotózza, a kép alapján is kereshet az eBayen, a rendszer listázza a hasonló termékeket.
Nem újdonság a Facebook-funkciók beépítése az e-kereskedelmi ajánlatba. Eddig is volt mód személyre szabott ajánlatok készítésére, a barátok véleményének megjelenítésére egy-egy termékről az adott online áruházban, de a facebookos közösségi kereskedelem ettől nem lett sokkal népszerűbb. Attól sem, hogy a kereskedők virtuális kirakatokat hoztak létre a Facebookon, és megpróbáltak közvetlenül az ügyfélnek értékesíteni, amikor az illető például egy márka rajongói oldalára jutott.
Sőt, a Facebook maga is kísérletezett nagyobb szabású közösségi vásárlási megoldással, de néhány hónap után ezt feladta. A Facebook napi vásárlási ajánlatokat kínáló oldalát, a Facebook Dealst az eredeti tervek szerint a Groupon bónuszos-kuponos online szolgáltató egyik legnagyobb versenytársává szerették volna fejleszteni, de négy hónap elteltével felhagytak a rendszer tesztelésével.
Úgy tűnik, hogy a fogyasztókat eddig nem különösebben vonzotta a gondolat, hogy a Facebookon keresztül vásároljanak. Talán mert úgy vélik, a Facebook alapvetően fotók megosztására és új szeretők becserkészésére szolgál. Nyilván sok felhasználó nem szívesen osztja meg a Facebookkal a hitelkártyája számát, ahogy más személyes adatát sem. Sokszor ugyanis, ha a Facebookon akar valaki vásárolni, engedélyeznie kell egy-egy alkalmazást, amely rengeteg információt kérhet a vevőtől, amit sokan vonakodnak megadni. A Facebook-tranzakciók éppen ezért gyakran arra szorítkoztak, hogy az adott cég saját online áruházába irányítják a potenciális vevőket.
Ez aztán azt eredményezi, hogy az online vásárlás továbbra is „nagyon személyes és magányos élmény”. Matthew Mengerink fogalmazott így, az X.commerce ügyvezetője és alelnöke. Szégyenszemre, hiszen mint Katie Mitic, a Facebook platform és mobil marketing igazgatója az Innovate-en megjelentek előtt rámutatott, a vásárlás alapvetően társas, közösségi tevékenység, és a világ még csak most ízlelgeti, milyen lehetőségeket rejt magában a közösségi vásárlás.
Persze ahhoz, hogy a határtalan lehetőségek feltáruljanak, az eBaynek és a Facebooknak el kell érnie, hogy a fejlesztői közösség izgatottan várja, hogy részt vehessen a munkában. Viszont a Reuters szerint Katie Mitic bejelentését nem fogadta határtalan lelkesedéssel a helyszínen levő mintegy háromezer fejlesztő és IT-szakember. A hírügynökség emellett arra is emlékeztetett, egyes elemzők és e-kereskedelmi szakértők azt várták, ennél mélyebb, még teljesebb értékű partneri megállapodás születik a két cég között.
Nyilván lehet, hogy a fejlesztők fáradtak voltak, vagy beleborzongtak a gondolatba is, hogy a Facebook rengeteg vitát kiváltó újításaival kellene foglalkozniuk. Ezek egyike, hogy a Facebook feleslegessé tette a like gombot – ezért van szakember, aki az új Facebook-funkciókat egyenesen az adathalászathoz, a kéretlen levelek küldéséhez és az internetes kémkedéshez hasonlítja.
Ennek fényében már nem annyira csábító az eBayes fejlesztők számára, hogy a „like”/”szeretem” gomb helyett a „megveszem”, „akarom”, „már megvan”, „ajánlom” gombot is megnyomhatják a facebookozók, ha kedvük szottyan rá. Az persze kérdéses, mindez elég-e ahhoz, hogy valóban alapjaiban megváltozzon a közösségi vásárlás arculata.
Matthew Mengerink szerint túl sok alkalmazás tűzi ki azt a célt, hogy a felhasználó vásároljon, figyelmen kívül hagyva a valós élet folyamatait. A keresés, tapasztalatcsere, vélemények begyűjtése egyes termékekről valóban alapvetően közösségi természetű, de nem feltétlenül jár együtt azonnali vásárlással.
Ugyanakkor a böngészés, a megosztás, a csevegés – a teljes közösségi rendszer – növeli a márka ismertségét, a szóbeszéd-marketing folyamata növelheti az online és az offline értékesítést is. A vásárlás előtti informálódás egyre nagyobb jelentőségű, de a kérdés továbbra is nyitott, vajon az „akarom” vagy a „már megvan” gomb mennyiben segíti a márkát.
A virtuális vásárlási élmény ma még fényévekre van az offline vásárlásétól. Attól pedig, hogy egy volt általános iskolai osztálytárs áradozni kezd a Facebookon egy termékről, még nem fog fellendülni annak forgalma. Nyilván, ha egy ismerős üzenőfalán jelenik meg információ egy termékről, amit a felhasználó meg szándékozik vásárolni, abból érdekes beszélgetés alakulhat ki.