Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Három Lego-figurát is visz magával a NASA Juno szondája a Jupiterhez..
A Jupiterről valaha készített legjobb felvételeket küldi majd a NASA Juno űrszondája, amelyet pénteken indítottak útnak Cape Canaveralról az Atlas-5 hordozórakétán. Az űrszonda öt éven át vándorol a Naprendszeren keresztül, míg 2016 július 4-én a Jupiter körüli pályára áll - olvasható a Spce.com űrkutatási hírportálon. Ez lesz a New Frontiers program második küldetése, összköltsége 1,1 milliárd dollárt (206,3 milliárd forint) tesz ki.
Eddig csak egyetlen űrszonda, a Galileo állt pályára a Jupiter körül, 1995. december 7-én. Több mint hét éven keresztül keringett a bolygó körül, miközben többször megközelítette a Galilei-holdakat és az Amaltheát. A Galileóról indított légköri szonda 58 percen át gyűjtött adatokat, mielőtt "végzett volna vele" a bolygó iszonyú gravitációs ereje és a felszínén uralkodó magas hőmérséklet. A Galileo ugyanilyen sorsra jutott, amikor 2003. szeptember 21-én szándékosan irányították a bolygó légkörébe. A Juno az első Jupiterhez induló űrszonda, amelynek az energiaellátását napelemtáblákkal biztosítják. Egy éven át kering ötezer kilométeres magasságban a bolygó fölött, ezalatt szinte az egész felszínt "becserkészi". Feladatai között szerepel az atmoszféra összetételének felderítése, hőmérsékletének megállapítása, a felhőmozgások feltérképezése, ahogy a bolygó mágneses terének mérése, hogy megismerjék belső szerkezetét. A Juno elvégzi a magnetoszféra részletes vizsgálatát a pólusoknál, figyeli a sarki fényeket, és igyekszik felderíteni az atmoszférára gyakorolt hatásukat.
Az űrszonda fedélzetén egy olyan speciális kamerát is elhelyeztek, amelynek felvételeit a diákok, amatőr csillagászok és minden érdeklődő számára elérhetővé teszik. "Ez a kamera lehetőséget biztosít arra, hogy a nagyközönség megismerje, mit is jelent a részvétel egy ilyen űrmisszióban" - emelte ki Candy Hansen, a tucsoni Bolygókutató Intézet tudósa, a Juno-küldetés résztvevője.
Az űrszonda elektronikus berendezéseit titán védőburokkal óvják a nagy erejű részecskesugárzástól és Jupiter mágneses terétől, megépítésére összesen 200 kilogramm titánt használtak fel. Bizonyos elektromos berendezéseket volfrámból készítettek, és olyan is akad, amelynek van saját sugárvédelmi burka.
"Sokkal közelebb kerülünk a Jupiterhez, mint korábban, és egy sor olyan vizsgálatra lesz lehetőségünk, mint azelőtt soha" - emelte ki Scott Bolton, a Juno-küldetés vezető tudósa, aki szerint a Jupiter kutatásai számtalan, a Naprendszer keletkezésével kapcsolatos kérdés megválaszolását teszik lehetővé.
Az asztrofizikusok meggyőződése szerint ugyanis a Jupiter volt az első bolygó, amely a Nap megszületése után kialakult, bár nem ismeretes, hogy miként zajlott a folyamat. A "puzzle" egyik kulcsfontosságú hiányzó eleme, hogy mennyi víz rejlik az óriásbolygó belsejében, amely ötször nagyobb távolságra van a Naptól, mint a Föld.
A Jupiter a Naphoz hasonlatosan elsődlegesen hidrogénből és héliumból ál, de elvétve előfordulnak más elemek is, így például oxigén. A hidrogénmolekulák és az oxigén "házasságából" víz keletkezik, amelynek mennyiségét a Juno fedélzetén lévő nyolc műszer egyike, a mikrohullámú radiométer állapítja meg.
A bolygó légkörében található víz közvetlen összefüggésben van azzal, hogy hol és miként alakult ki a Jupiter. Némely adat azt sugallja, hogy a planéta inkább a Naprendszerünk hidegebb, távolibb vidékein alakult ki, majd a központ felé vándorolt. Más számítógépes modellek azt mutatják, hogy a Jupiter jelenlegi helyén született meg, összegyűjtve az ősi eljegesedett "hólabdák" anyagát. A Jupiter végül a Naprendszer messze legnagyobb planétájává nőtte ki magát: tömege két és félszer haladja meg a többi "testvérbolygó" együttes tömegét. Hatalmas gravitációs ereje lehetővé tette, hogy gyakorlatilag teljes egészében megtartsa eredeti "építőanyagát".
Egy év letelte után a Juno sem kerülheti el a sorsát, "beleveti a magát" Jupiter légkörébe. Így megelőzhető annak a veszélye, hogy beszennyezzék a Jupiter holdjait, amelyek az élet hordozói lehetnek.
