Tech techline.hu 2011. július. 25. 05:24

Toplista – a jövőbe látó fantasztikus filmek. Előre tudták?

A legkirívóbb példákat a hidegháborús, a holdra szállás utáni eufórikus korszakban készült filmekben és könyvekben...

 

A legkirívóbb példákat a hidegháborús, a holdra szállás utáni eufórikus korszakban készült filmekben és könyvekben láthatjuk. „1999-re, az emberiség óriási városokat létesít a Holdon és a Marson.” Ilyen és ehhez hasonló bevezetővel kezdődött szinte minden fantasztikus mű. Nos, Armstrong első lépései óta jó pár évtized eltelt, mi pedig, nem hogy kolóniát nem létesítettünk a Holdon, de vissza sem mentünk többet. 

 Sok tekintetben tehát óriási mellétrafálásokat találhatunk a jövőre vonatkozóan, főleg a filmekben. Érdekes módon, a technológia fejlődését vizionáló művek sokkal látványosabb sikereket könyvelhetnek el a jóslatok terén, mint az űrkutatást és egyéb jövőképeket taglaló társaik. A TSAlert egy nagyszabású kezdeményezésbe fogott. Netezőkkel, filmőrültekkel és szakértőkkel közösen megpróbálták összeállítani azon filmek listáját, melyek a legsikeresebbnek bizonyultak a technológiai jóslatok terén. Lássuk!

 H. G. Wells' Things to Come (1936)
A mester eredeti, "The Shape of Things to Come" című írásából készült film szinte elképesztően pontos jóslatokat és víziókat tartalmaz. Bár az apokaliptikus alapfelvetés, miszerint egy 1940-ben kirobbanó globális háború alaposan átformálja bolygónk képét, nem következett be (igaz, közel álltunk hozzá, és még a dátum is stimmel), a filmben rengeteg dolgot láthatunk, ami végül megvalósult.

 A figyelmes néző észreveheti a mostanában divatos „lapos” LCD paneleket és kijelzőket, tévéket. De van itt vezeték nélküli kapcsolat, amivel „kommunikációs eszközök” vannak hálózatba kötve, sőt gyorsliftek (ne feledjük: a film 1936-os!), kézben hordozható „csevegő” szerkezetek és még ezer más dolog. Hogy Wells titka mi volt, azt már soha nem fogjuk megtudni (lehet a jövőből jött?), a filmet azonban érdemes megnézni. DVD-n utólag „színesített” verzió is kapható, ha esetleg nem bíránk a fekete-fehér filmeket.

2001: A Space Odyssey (1968)
Különösebben talán nem kell bemutatni a Clarke klasszikus művéből készült filmet. Bár a könyvből és filmből legtöbben a „HAL” nevű szuperszámítógépet ismerjük, erre a listára mégsem ezért került fel. A rajongók és a szakértők szerint is ebben a filmben látható a legjobban felépített űrbázis/űrhajó. A NASA több szakértője szerint, ha lenne pénzünk és időnk csillagközi utazásokra alkalmas járműveket készíteni, akkor sok tekintetben olyan végeredmény kapnánk, mint amit Stenley Kubrick már a hatvanas évek végén megálmodott, a filmben Space Station V névre hallgató, forgó űrállomás.

Brazil (1985)
Az egyik legnagyobb jelentőségű kultuszfilm, főleg a netezők között. Igaz, hatásában erősen emlékezet Orwell víziójára, a „Brazil” mégsem nevezhető egy 1984-klónnak. A listára azért került fel, mert szinte elképesztően pontosan jósolja meg, a „televíziófüggő” társadalom kialakulását, a hozzávaló tévés agymosással együtt (valóságshow, reklámok). Ráadásul a terrorizmus jelenségét is hihetetlen módon előrevetíti. 2011-ben nézve szinte napra készen aktuálisnak tűnik ez a több mint húszéves film.

Minority Report (2002)
Eltérően a lista többi szereplőjétől, Spielberg tudatosan akarta bemutatni és „jól eltalálni” a jövőt ebben a Philip K. Dick interpretációban.  Ennek érdekében külön stábot és szakértőket alkalmaztak a film készítése előtt, velük próbálták kitalálni, vajon „mi lesz a közeli jövőben”. Ez egészen jól sikerült. Azóta már össze is számolták a rajongók, hat olyan dolgot sikerült bemutatni a filmben, ami már meg is valósult, köztük a mozdulatokat érzékelő kijelző, a 3D tévé/kivetítő és a hajlékony megjelenítő. És még nincs vége, sok „találmány” a filmből valószínűleg csak később fog megvalósulni.

Hirdetés
hvg360 Ligeti Nagy Tamás 2025. január. 05. 19:30

"Nem csak egy eszköz, hanem ügynök" – Harari elmagyarázza, miért veszélyesebb a mesterséges intelligencia az atombombánál is

Miután az ember lassan beletörődik a múlt megváltoztathatatlanságába, és a jelenben nem igazán érzi jól magát, úgy döntött: a jövőt megtartja magának. Yuval Noah Harari izraeli történész új okoskönyvében az információs hálózatok fejlődését vizsgálva arra jut, lehet, hogy az emberiség történetét Valaki Más írja.