Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Tizenhatan nyertek ötéves tudományos kutató-csoportvezetői megbízásokat a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) támogatásából. A győztesek egy része külföldről tér haza, hogy itthon érjen el újabb tudományos eredményeket.
Sziszifuszi küzdelmet folytat az elmúlt években a Magyar Tudományos Akadémia a „magyar agyak” visszaszerzéséért, illetve itthon tartásáért. Pálinkás József, az MTA elnöke beszélt arról szerdán, hogy a Lendület program egyik nyertese, egy fiatal tudós éppen most, a napokban mondta le a programban való részvételt, mert egy nagy európai intézettől kapott ajánlatot, és ott folytatja pályafutását. Pálinkás – bár nem örült ennek -, hangsúlyozta: ez is azt mutatja, hogy az akadémia jó irányba mozdult el az elmúlt években, és egyes, fiatalon is kiemelkedő kutatók támogatásával a nemzetközi tudományos élet főáramlataiba illeszkednek az MTA kutatási programjai is.
Idén harmadszor hirdették meg az Akadémia Lendület programját. Tizenhat fiatal és középkorú kutató – 31 és 46 év közötti szakemberekről van szó - kap összesen évi 600 millió forintot munkája kiteljesítésére, kutatócsoport szervezésére, méghozzá öt éven át. Így az elmúlt évek győzteseivel együtt összesen már 28-an vannak, akik a programban részt vesznek. Ők egészében véve 1,1 milliárd forint támogatásból végzik a munkájukat.
Aki nem vállalta el a külföldi állást, mert várt...
A nyertesek olyan leendő kutatócsoport-vezetők, akik tudományos munkájukat akadémiai intézetekben vagy – 2011-től immár - egyetemi tanszékeken folytathatják. A csoportvezetői beosztás mellett a nyertesek öt évig nemcsak jelentős anyagi támogatást kapnak, hanem az általuk vezetett csoportba maguk választhatják meg munkatársaikat is.
Amint az egyik nyertes kiemelte, a mostani pályázat újdonsága az volt, hogy a győztesek azt a kutatóintézetet is kiválaszthatták, ahol dolgozni szeretnének a jövőben. Így a széttagolt magyar felsőoktatásban a Lendület program révén is megindulhat egyfajta koncentrálódás, olyan tudományos műhelyek kialakulása, amelyek segítik az új felfedezések megszületését.
Egy másik győztes azt hangsúlyozta, hogy az egyik leendő munkatársa, aki számított arra, hogy a pályázó megkapja az akadémiai támogatást, nem ment el külföldre, egy biztos állásba, hanem itthon várta az eredményhirdetést – és most együtt örülnek az akadémiai programban való részvételnek.
Az „agyvisszaszívás”
A Lendület program egyik kimondott célja a külföldre került fiatal magyar kutatók visszacsábítása. Jó példa erre az egyik mostani győztes, Makara Judit. A 37 éves kutatóorvos külföldről, „élő” kapcsolásban, az amerikai Howard Hughes Medical Institute-ból jelentkezett be, és üdvözölte a szerdán, az Akadémia pesti épületében összegyűlteket. Makara korábbi kutatócsoport-vezetőjéhez, Freund Tamás professzorhoz tér vissza. Immár ő is egy kisebb teamet irányíthat majd a Kísérleti Orvostudományi Intézetben (MTA KOKI), amelynek vezetője Freund.
Makara örült annak is, hogy gyermekeit Magyarországon nevelheti, és mint elmondta: a Lendület program átadási ünnepségére ugyan nem tudott hazatérni, de az összepakolt dobozok már szállításra készen állnak. A harminchét éves orvosnő egyébként az idegsejtek információ-feldolgozását tanulmányozza. A dendritekkel foglalkozik, vagyis az idegsejtek nyúlványaival, amelyek a más sejtektől érkező információt fogadják.
Makara 2006-tól dolgozott a dendritek kutatásában világszerte ismert Jeffrey Magee laboratóriumában, a Howard Hughes Medical Institute-ban. Freund és Makara közös kutatásairól a neten böngészve is bepillantást kaphatunk. Egy nagyobb munkacsoport tagjaként korábban Makara is részt vett a Freund által vezetetett kutatásban, amely a belső kannabisz-rendszer, vagyis az endocannabinoid rendszer által közvetített jelek funkcióit vizsgálta a hippocampusban. (A hippocampus az előagy, a nagyagy része, jelentős szerepe van például az emlékezésben.)
A pattanások és a belső kannabisz-rendszer
Hogy a Freundék által vizsgált endokannabinoid-rendszernek mennyire fontos a szerepe testünk más részeiben is, azt jól bizonyítja a Lendület program egy másik nyertesének munkaterülete. Bíró Tamás az élettani folyamatok sejtszintű megismerésével foglalkozik, a kutatóorvos elsősorban az emberi bőr sejtjeit vizsgálja. Arra keresi a választ, milyen szerepe van a belső kannabisz-rendszernek a bőr védelmi folyamatainak szabályozásában. Társaival elsőként írta le e rendszer meghatározó szerepét a faggyúmirigy és a hajciklus befolyásolásában. Több növényi kannabisz-származékot is azonosítottak, amelyek gátolják a faggyúmirigy sejtek kóros zsírtermelését. A gyógyszer- és a kozmetikai ipar szereplőinek is élénk érdeklődését felkeltő kutatási eredményeik olyan bőrbetegségek kezelésére válhatnak alkalmassá, mint a pattanásos bőrbetegség, az akné és az atópiás ekcéma.
Egy „igazi” hazatérő
Akárcsak Makara Judit, Szűts Dávid is külföldről tér haza. Ám míg Makara jól ismert professzorához tér vissza, addig Szűts a Fazekas Gimnázium elvégzése óta, 18 éves korától fogva külföldön, Oxfordban és Londonban kutatott. Az ő hazacsábítása tehát tényleg „nagy dobásnak” számít.
A harminchét éves molekuláris biológus a londoni St. George’s University oktatói és kutatói tevékenységét cseréli fel az MTA Szegedi Biológiai Kutatóintézetében, azon belül is az Enzimológiai Intézetben elnyert kutatócsoport-vezetői posztra. Szűts a sérült génállomány javítását és másolását elősegítő, sejten belüli folyamatok vizsgálatával, illetve a daganatos betegségek személyre szabott kezelésének modellezésével foglalkozik.
Szűts kapcsán említhetjük meg, hogy mind a mai az „agyvisszaszívás” legjelentősebb eredményét Magyarország a harmincas években éppen egy Szegedre visszahívott kutatónak köszönheti: a Nobel-díjas Szent-Györgyi Albert ugyanis itt, a dél-alföldi nagyvárosban kapta meg a Nobel-díjat a C-vitaminnal kapcsolatos kutatásaiért, miután 1930-ban hazatért Nyugat-Európából. (Más kérdés, hogy a magyar történelem fordulatai miatt Szent-Györgyi 1947-ben végleg elhagyta hazáját, és csak rövid látogatásokra tért haza a hatvanas évektől kezdve.)
Dominikáról jelentkezett be egy „itthoni” kutató
Újdonság, hogy idén már egyetemi kutatóhelyekre is lehetett versengeni, nemcsak akadémiai intézetekben kaphatnak megbízást a kiválasztottak. A sejtvédelemmel foglalkozó Reglődi Dóra egy ilyen kutatócsoportot szervezhet most az MTA támogatásával. A Pécsi Tudományegyetem Anatómiai Intézetében dolgozó Reglődi egy fehérjét, a szervezetben is nagy mennyiségben előforduló PACAP-ot tanulmányozza az általa kialakított csoport tagjaival. Korábban másfél évet töltött el abban az amerikai kutatólaboratóriumban, ahol ezt a fehérjét először izolálták.
A PACAP vizsgálata azért is fontos, mert ez a fehérje erőteljesen csökkenti a szöveti károsodást olyan gyakori, sok embert érintő betegségekben, mint például a stroke, a Parkinson-kór, illetve a retina károsodása. Reglődi több helyen is tanított eddig: Pécsett és Dominikán, egy amerikai egyetem ottani intézetében ad elő anatómiát, valamint neuroanatómiát.
Aki sosem akart külföldre menni, mégis tanult arrafelé is
Ellentétben az eddig említettek többségével, volt egy olyan győztes is, aki arra volt büszke, hogy sosem akarta elhagyni az országot, itthon akart kutatni, és éppen ezért örült nagyon a Lendület programban elért sikerének. Fekete Andreáról, egy – Reglődi Dórához és Makara Judithoz hasonlóan - gyermekeit nevelő anyukáról van szó. (Ők hárman egyébként az első női nyertesei a Lendület programnak.) Fekete gyermekgyógyászként a cukorbetegség okait és gyógyításának eddig nem ismert lehetőségeit vizsgálja.
Bár Fekete hangsúlyozta az MTA-n elmondott rövid beszédében, hogy mindig itthon akart kutatni, azért kiderült szavaiból, hogy két rövidebb németországi kutatás mellett egy évet Amerikában is töltött korábban – vagyis a fiatalabb kutatógenerációk számára valóban természetessé vált a nemzetközi tudományos tapasztalatok megszerzése, az ismeretek cseréje, a külföldi tendenciák testközelből való megismerése.
Május 11. – a szerencsenap
Végül megemlítjük a sok nyertes között Ősi Attilát is: a 31 éves paleontológus és kutatócsoportja az iharkúti dinoszaurusz-lelőhely tudományos feltárásáról vált ismertté. A fiatal kutató egy 85 millió éves dinoszaurusz fajt fedezett fel bakonyi ásatásain. A Nature magazinban publikálta azt a tudományos cikket, amely Európa gerinces ősállatföldrajzáról alkotott képünket alakíthatja át. E nagy presztízsű folyóiartban 36 éve, 1975-ben jelent meg cikk magyar őslénykutató tollából. Ősi Attila felfedezésének jelentősége - az MTA méltatása szerint - az akkori, rudabányai emberős leleteiéhez mérhető.
Ősi beszédében megjegyezte, fantasztikus nap számára május 11. – ekkor tudta meg ugyanis, hogy elnyerte a Lendület program támogatását, és több mint egy évtizeddel ezelőtt, ezen a napon, vagyis születésnapja előtt egy nappal találták meg az első biztosan dinoszaurusztól származó leletet a Bakonyban. S bár a korábbiakban is találtak erre utaló nyomokat és leleteket, de tizenegy évvel ezelőtt, május 11-én vált bizonyossá, hogy Magyarország területén is éltek dinoszauruszok.
Felsőoktatás és egészségügy: miért a legrosszabb utat választjuk?
