A Total Commander „imádattal” nem vagyunk egyedül: itt látható szavazásunk végeredménye is jól mutatja, hogy...
A Total Commander „imádattal” nem vagyunk egyedül: itt látható szavazásunk végeredménye is jól mutatja, hogy olvasóink is ezt a fájlkezelőt használják legtöbben. Időről időre azonban nem árt kipróbálni valami mást is – soha nem lehet tudni… Bár a TC-t eddig még semmi nem tudta leváltani (még a főnixmadár módjára feltámadó, vadonatúj Norton Commander sem), érdemes szétnézni a piacon, ha másért nem is, akkor azért, hogy később még nagyobb elkötelezettséggel legyünk a TC iránt. Jelen tesztünk alanya, a mókás nevű XYplorer sem fogja letaszítani a trónról a Total Commandert; van benne azonban néhány érdekes megoldás, sőt pár verziószám (és év) múlva akár komoly ellenfél is lehet kedvencünk számára. Lássuk!
Az XYplorer egyik legrokonszenvesebb funkciója, hogy szakít a szörnyű „Windows-intézős” felülettel, ugyanakkor nem követi a TC (és hasonló) fájlkezelők kétpaneles megközelítését sem. Kapunk ellenben füleket, azaz tabokat, merevlemezünk tartalmát a böngészőkből már megismert és megszeretett módon, fülekre csoportosítva tallózhatjuk. Kényelmes és átlátható megoldás. Ráadásul minden megnyitott fülecskét (ezekre természetesen emlékezni fog a XYplorer, még ha kilépünk belőle akkor is) teljesen testre szabhatunk, sőt „kedvenceket” is készíthetünk.
Ha sok multimédiás anyaggal dolgozunk, vagy nagyon megszoktuk a paneles megoldást, akkor a Mac-felhasználók számára ismerős „dual pane” nézet is a rendelkezésünkre áll. Természetesen minden panel külön fülekkel és beállításokkal rendelkezhet, áthelyezhetjük őket horizontálisan/vertikálisan, sőt multimédiás tartalmat is nézegethetünk a segítségükkel (ebben például sokkal jobb az XYplorer, mint a Total Commander).
Szintén erős OSX utánérzés, a bal oldalon található „mini-tree”, ahol a szokásos könyvtár-struktúrás navigáción felül elhelyezhetünk saját könyvtárakat, fájlokat, vagy bármit (akár egy Dropbox linket is). A mini-tree legjobb funkciója kétségtelenül az, hogy emlékszik arra, mit és milyen gyakran használunk, így csak azok a könyvtárak jelennek meg benne, amelyekre valóban szükségünk van. Ez így első hallásra talán merésznek tűnhet (hiszen ha nem látható benne minden, akkor hogyan találunk meg valamit, amit esetleg nem használunk gyakran?), ha azonban megtekintjük ezt a rövid bemutató filmecskét, rögtön világossá válik. mi is az a „mini-tree”, és miért büszkék rá a fejlesztők (joggal).
Funkció és újítás tehát bőven van a szoftverben – de mi a teendő, ha mi valami egyszerűre vágyunk? Nos, akkor sincs gond: az XYplorer ugyanis annyira testre szabható, hogy gyakorlatilag le is „csupaszíthatjuk”, ha éppen arra lenne szükségünk. Az itt látható képernyőképen jól látszik, hogy ha minden extrát kikapcsolunk, akkor egy szuper átlátható, elegáns kis fájlkezelőt kapunk. Igaz, sok extrát így már nem tud (illetve tud, csak elrejtettük őket), sok felhasználó azonban ezt a megközelítést részesíti előnyben.
Apropó extrák: az érdekes újításokon kívül, a szokásos extrákból is van bőven. Ilyen például a csoportos átnevezés, akár felhasználó által definiált minták (pattern) segítségével is. Így több ezer képet vagy MP3-at is átnevezhetünk saját formuláink alapján, sőt a zenék esetében még az ID3 tag-eket is.
A Total Commanderrel ellentétben az XYplorer akár még egy egyszerű képnézegetőnek is megfelel: külön könyvtárakat (illetve füleket) állíthatunk be úgy, hogy előnézeti képeket lássunk képeinkről/videóinkról. Ezeken felül az összes további funkció (pl. színekkel megkülönböztetett fájltípusok stb.) helyet kapott a beállításokban.
A szoftver próbaverziója innen tölthető le – különösebb korlátozásokat nem tartalmaz, eltekintve a szokásos ún. „nagging” képernyőtől (ez a TC-ből ismerős lehet). Bár új királyt most sem találtunk, az XYplorer egy nagyszerű alkalmazás, egy próbát mindenképpen megér!