Japánban szerdára kiderült, hogy végleg leállítják a fukusimai erőmű négy sérült blokkját, amelyeket hetek óta nem tudnak a szakértők ellenőrzésük alá vonni. A sérült reaktorokból nagy mennyiségű radioaktív jód szabadult ki a tengerbe.

A gyorsan lebomló jód 131-es izotópjának terhelése a legfrissebb adatok szerint a határérték 3355-szörösére emelkedett, ám egyelőre nem állnak rendelkezésre újabb információk a hosszabb felezésű, tehát a környezetet és az élőlényeket hosszabb távon is károsító anyagok – például radioaktív cézium - esetleg jelenlétéről a reaktoroktól távolabb eső helyeken.

Nem átlátható a japán cég a BBC szerint

Miközben a japán hatóságok folyamatosan egyre nagyobb szennyezést ismernek el a fukusimai erőmű környékén tengervízben, a brit BBC megjegyzi, hogy az atomerőműveket üzemeltető Tepco céget már korábban is az átláthatóság hiányával és azzal vádolták, hogy nem adott elég gyorsan tájékoztatást az atomerőművekben bekövetkezett eseményekről.

Fukusima

AP

A japán illetékesek most azt tervezik, hogy különleges anyaggal, valamiféle süvegszerű szövettel borítják be az erőmű három sérült blokkját (az 1-est, a 3-ast és a négyest), hogy megakadályozzák a radioaktív anyagok kiszivárgását.

A japán eseményekkel párhuzamosan itthon ideges hangulatú vita zajlott a pesti Fogasházban kedd este arról, mihez kezdjünk a magyar atomerőművel, Pakssal, és mi legyen a hazai blokkok élettartamának meghosszabbítással, illetve esetleges új reaktorblokkok építésével. A romkocsmába az LMP invitálta a szakértőket, akik közül Aszódi Attila, a budapesti Műegyetem (BME) Nukleáris Technikai Intézetének igazgatója és a Greenpeace, illetve az Energia Klub képviselői vívták a legélesebb szócsatát.

Aszódi szerint ő reálisan ítéli meg a helyzetet

Aszódi szerint ő reálisan ítéli meg az atomenergia helyzetét, majd arról beszélt, hogy a jelenlegi tervezési szintek szerint a világban működő 440 atomerőmű blokkjai tízezer évenként bekövetkező súlyos káreseményekre vannak megtervezve. Ez Aszódi számításai szerint azt jelenti, hogy ha a 440 reaktor 20-25 éves üzemidejét vesszük, akkor ezek a reaktorok együttesen immár működtek legalább tízezer „reaktorévet”, vagyis ilyen időtávban lehet számolni olyan eseményekkel, mint amilyen a fukusimai. Aszódi szerint a statisztika tényleg azt mutatja, hogy az atomenergetika húsz-huszonöt évente produkál súlyosabb eseteket. A vitában egyébként az 1986-os csernobili tragédia került még szóba, de a harmadik alkalom valószínűleg az amerikai Three Mile Island-i baleset lehetett, amire Aszódi utalt.

Miután a környezetvédők belekapaszkodtak e kijelentésébe, Aszódi és Csom Gyula (Aszódi elődje, a BME Nukleáris Intézet korábbi igazgatója, jelenlegi munkatársa) hangsúlyozta, hogy a ma tervezett 3. generációs atomerőművek már magasabb biztonsági színvonalat képviselnek, így a jövőben csökken a balesetek, károsanyag-kibocsátások veszélye.

Lux Iván megjegyzése Paksról

Mindez persze nem győzte meg a környezetvédőket, ráadásul Lux Iván, az Országos Atomenergia Hivatal főigazgató-helyettese tett egy olyan megjegyzést, hogy az évekkel ezelőtt bekövetkezett paksi üzemzavar nem tekinthető biztonsági problémának. (Aztán rögtön hozzátette: ha annak tekinti valaki, akkor vitassák meg alaposabban, és ne csak a válaszadásra rendelkezésre álló 2-3 percben.)

Ez már késő volt: a Greenpeace Magyarország nevében megjelent Rohonyi Péter kampányfelelős kihasználta a magas labdát, ő ugyanis lát kockázatokat az atomerőművek működésében. Sőt az egész magyar energiapolitika átalakítását követelte, az atomenergia felhasználását pedig hevesen ellenezte. Rohonyi szerint az intelligens hálózatokkal és az energiatakarékossággal, illetve a megújuló energiaforrásoknak juttatott nagyobb szereppel kellene pótolni a Paks által termelt villanyáramot. (Az intelligens hálózatokról csak címszavakban esett szó, ezek egyébként azt jelentenék például – amint arról korábban a hvg.hu-n írtunk -, hogy az energiafogyasztás csúcsidőszakaiban az éppen nem használt háztartási berendezések egy része automatikusan kikapcsolódna.)

Csom József ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy egyelőre Magyarországnak komoly energiapolitikai problémákkal kell szembesülnie, hiszen hamarosan, a következő években mintegy 4000 megawattnyi hagyományos erőművet kellene leállítania azok elöregedése miatt.

A Paksi Atomerőmű

Túry Gergely

Inkonzisztens a magyar energiapolitika

Éppen szerdai hír, hogy az AES multinacionális vállalat leállítja két erőművét Magyarországon – igaz, ezeket inkább szabályozási, illetve árproblémák miatt tette. Az egyik egy biomassza erőmű, amelyről szó esett a keddi vitában is. Jávor Benedek, az LMP parlamenti képviselője ennek kapcsán inkonzisztensnek és inkoherensnek minősítette a magyar energiapolitikát, hiszen a parlamentben az erőműveket érintő kérdésekben időnként pár óra alatt születnek hirtelen döntések. Jávor szerint ilyen körülmények között a befektetők nem fognak a hazai alternatív energiaforrások kiaknázásába invesztálni, hiszen kiszámíthatatlan a magyar szabályozási környezet.

Jávor, a párt korábbi főpolgármester-jelöltje, aki jelenleg az országgyűlés Fenntartható fejlődés bizottságának elnöke, arról is beszélt, hogy jelenleg véleményük szerint nincs reális lehetőség arra, hogy a paksi erőmű élettartam-hosszabbítását lefújják. Vagyis további húsz évvel megnyúlik az atomerőmű működési ideje – erről természetesen nem az LMP döntött, a korábbi parlamentben szavaztak erről, de a mostani országgyűlés nem vizsgálta felül a döntést, így 2012-ben megkezdődhet az élettartam-hosszabbítási procedúra.

Ugyanakkor már határozottabb véleményt fogalmazott meg a párt és a maga nevében szerdán Jávor az atomerőmű eseteges bővítéséről. (Vannak ugyanis tervek a meglévő négy mellé két újabb paksi blokk építésére.) A politikus közleményt adott ki, amely szerint „az LMP felszólítja a kormányt, hogy azonnal adja fel a paksi erőmű építésének tervét, és állítsa le az előkészítésre és vizsgálatra tett munkálatokat is”. Jávor szerint „minden perc, minden forint és minden moszkvai repülőjegy, amelyet most a kormány a paksi bővítés előkészítésére vagy akár vizsgálatára áldoz, elfecsérelt idő, kidobott pénz”.

Felesleges gigaberuházás Paks bővítése?

A közlemény hozzáteszi azt is: „Érthetetlen, hogy míg a fukusimai tragédia Európa- és világszerte a nukleáris beruházások felfüggesztését és újragondolását hozza maga után, addig Magyarország továbbra is egy már eredetileg is felesleges gigaberuházást erőltet, amelyre ezermilliárd forint közpénz megy el, és akár fél évszázadra is bebetonozná a magyar energiaszektort.”

Perger András, az Energiaklub projektvezetője szerint sincs szükség a paksi atomerőmű bővítésére - erről a keddi fórumon beszélt a szakértő. Szerinte a magyar energiatermelésben feleslegessé válna számos erőmű, ha ötödik és hatodik reaktorblokk is létesülne, elképesztő összegért. Illusztrációképpen a világ legmagasabb épületét, a dubai felhőkarcolót mutatta be – körülbelül ennyibe kerülne a két blokk szerinte. Aszódi Attila válaszában hangsúlyozta, hogy a dubai presztízsberuházásoknak nem sok köze van a hasznot hajtó és energiát termelő atomerőmű-blokkokhoz. Vitatta azt is, hogy felesleges lenne a két új blokk, hiszen a magyar energiafelhasználás növekedni fog várhatóan a közeljövőben, ahogy véget ér a gazdasági válság.

Csom Gyula, a Nukleáris Technikai Intézet munkatársa szerint a világ energiatermelését az atomenergia és a megújuló energiaforrások közösen adhatják ugyanakkor a jövőben. Rohonyi Péter, a Greenpeace nevében úgy vélte ezzel szemben: a nukleáris reneszánsz azelőtt meghalt, hogy megszületetett volna, és Fukusima új korszakot nyit az energiatermelés jövőjében. Hangsúlyozta, hogy még Japánban is újragondolják most az atomenergia szerepét, és igyekeznek a megújuló forrásokra koncentrálni ezentúl.

Az atomerőmű bővítését azzal indokolta Csom Gyula, hogy 4-5 ezer megawattnyi erőművi kapacitást pár éven belül le kell állítani. Ezek vagy elhasználódtak, vagy környezetszennyezők, pótlásukhoz szükséges a két új blokk - tette hozzá.