A díjátadó ünnepség május 2-án lesz Koppenhágában, egy nappal később pedig a díjazottak megtartják ünnepi előadásaikat a dán fővárosban. A tudósokat széleskörű, mind elméleti, mind kísérletesen kiemelkedő színvonalú kutatásaikért ismerték el, amelyek feltárták az agykéreg, különösen a tanulási és memória-folyamatokban kulcsfontosságú hippokampusz ideghálózatainak szerveződését és működését - olvasható az alapítvány MTI-hez eljuttatott közleményében.

"A korszerű idegtudományok művelői előtt álló legnagyobb kihívás az agy információ-feldolgozó működésének megismerése. A hippokampusz, amely az agy halántéklebenyének középvonali oldalán található, kulcsszerepet játszik a térbeli tájékozódáshoz és a személyes tapasztalásokhoz fűződő emléknyomok kialakulásában. Az utóbbi években jelentős előrehaladás történt az emberi hippokampusz működésének vizsgálatában, a személyes élmények elraktározásával való szoros kapcsolatának feltárásában, az állatokban pedig az idegsejtek és hálózataik szerveződési törvényszerűségének, aktivitásának leírásában. Somogyi Péter, Freund Tamás és Buzsáki György kiemelkedő jelentőségű felfedezései elengedhetetlenek ahhoz, hogy megértsük, miként végzi el a tanuláshoz és emlékezéshez kapcsolt feladatait e nagy jelentőségű agyterület" - emeli ki a dokumentum.

A közlemény kitér arra, hogy bár mindhárom magyar tudós az agyi alapfolyamatok megismerését vizsgálja, kutatásaik az epilepsziától a Parkinson-kóron át, a szorongásig és az időskori elbutulásig, egy sor betegség vagy rendellenesség okainak és tüneteinek jobb megértését tették lehetővé. E kutatások a molekuláris szinttől a viselkedésig kapcsolják össze a szerkezetet és a működést.

Somogyi Péter (61), az Oxfordi Egyetem Anatómiai Neurofarmakológia Intézetének igazgatója elsőként dolgozta ki az idegpályák leírásának módszerét, beleértve az idegsejtek különféle típusainak azonosítását eltérő szerkezetük és az egymás közötti információcseréhez használt jelátvivő molekuláik szerint.

Freund Tamás (51), az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének igazgatója azokat a gátló idegsejteket kutatja, amelyek gamma-amino vajsav (GABA) kibocsátásával csökkentik az általuk beidegzett sejtek aktivitását, hangolják össze működésüket. Freund Tamás munkatársaival a hippokampuszban három ilyen új idegsejttípust azonosított, amelyek más gátló neuronokhoz kapcsolódnak. Kísérleti úton bizonyították azt is, hogy az agyban természetes körülmények között megtalálható kannabisz-szerű molekulák a gátló idegsejtek egy különleges csoportjára hatnak, s e szabályozórendszer működési zavarai számos neurológiai és pszichiátriai kórkép keletkezésében játszanak közre.

Mint a közlemény kiemeli, Buzsáki György (61) éves, az egyesült Államokbeli Rutgers Egyetem Molekuláris- és Viselkedés-Idegtudományi Központjának professzora úttörő tevékenységet végez olyan anatómiai és molekuláris adatokon alapuló fiziológiai jelenségek és következtetések elemzésével, amelyek éppen Freund Tamás, Somogyi Péter és mások felfedezései révén váltak ismertté. Buzsáki György szintén új, saját maga által fejlesztett módszerekkel vizsgálta éber állapotú kísérleti állatok idegsejtjeinek működését. "Kiemelten jelentősek az agy működésének ritmikus aktivitásaival kapcsolatos közvetlen megfigyelései és ezek elméleti modelljei, valamint annak leírása, ahogyan az agykérgi hálózatok dinamikus jellemzői hozzájárulnak egyes kognitív funkciók, tudati működések megjelenéséhez" - hangsúlyozza a közlemény.