A környező településeket nem fenyegeti veszély, de a légi forgalmat elterelték a térségből, mert a hamuban lévő részecskék problémát okozhatnak a hajtóművek működésében és akár légi katasztrófát is okozhatnak.

A Sivelucs Kamcsatka legészakibb vulkánja, 45 kilométerre van a legközelebbi településtől, a mintegy ötezres lakosságú Kljucsitól. Most működésbe lépett része, a Fiatal Sivelucs 2800 méter magas. A Sivelucs Kamcsatka legnagyobb vulkáni komplexuma, hosszas szünet után 2006. december 4-én adott újra életjelet magáról, és azóta folyamatosan aktív.

A Sivelucs-vulkán oldalán folyik a láva

AP

A Karimszkij, más néven a Karimszkaja Csúcs Petropavlovszk-Kamcsatszkijtól 125 kilométerre északra terül el. Legutóbbi aktivitási periódusa 1996 januárjában kezdődött és ma is tart. 1996-ban a hegytől 6 kilométerre lévő Karimszkoje tóból is izzó anyag repült a levegőbe, a tóban akkor elpusztult minden, ami benne élt, és a víz azóta is holt.

Kamcsatka a Pacifikus-hegységrendszer részeként mintegy kétezer éve alakult ki, amint a csendes-óceáni kőzetlemez az eurázsiai kőzetlemez alá bukott, ami erős vulkáni tevékenységet hozott létre a környéken. A tektonikus mozgás ma is észlelhető, így a Csendes-óceán környékét ölelő tűzgyűrű részeként Kamcsatkán is jellemző az aktív vulkáni tevékenység és a földrengések.

Kamcsatkán 160 vulkán található, ebből 29 aktív, közülük 19 szerepel a világörökség listáján. A Kljucsevszkij 4750 méteres magasságával Kamcsatka és az egész eurázsiai térség legmagasabb működő vulkánja, míg a legaktívabb a Kronot. A félsziget közepén terül el a Gejzírek völgye, amely Eurázsia egyetlen ilyen képződménye.