Az, hogy ilyen sokáig nem sikerült felfedezni a lepkéket, elsősorban rejtőzködő, éjjeli életmódjuknak köszönhető. Ezen kívül többségük nem feltűnő színezetű, és viszonylag kisméretű - a legnagyobbak szárnyfesztávolsága is csupán húsz milliméter. Európában összesen közel kilencezer lepkefaj fordul elő - magyarázta Wolfgang Meighörner, a kutatásban résztvevő innsbrucki székhelyű Tiroli Tartományi Múzeumok igazgatója. 

Peter Huemer tiroli entomológus és dán kollégája, Ole Karsholt egy csaknem hatszáz oldalas könyvben írják le a sarlósajkú molyok családjának összesen 211 faját - tudósított a Der Standard című osztrák lap internetes kiadása. A tizenöt újonnan felfedezett családtagot a nemzetközi nevezéktan szerint hivatalosan el is nevezték. A nevek által többek közt két osztrák kollégájuk előtt is tisztelegtek: a Scrobipalpa deutschi a kelet-tiroli lepkekutató, Helmut Deutsch, míg a Scrobipalpa heimi a Tiroli Tartományi Múzeumok természetfotósa, Stefan Heim után kapta a nevét. 

Az újonnan felfedezett lepkefajok holotípusát különböző európai múzeumok őrzik. A holotípus egy újonnan felfedezett faj eredeti példánya, amely alapján azt leírják. Az új fajok származási országai Oroszországtól Görögországon és Olaszországon át egészen Portugáliáig terjednek. Különösen az Urál-hegység eddig alig ismert déli részén került elő több érdekes újdonság az elmúlt években, több nemzetközi expedíciónak köszönhetően.