kínában a bruttó hazai termék (GDP) kutatásokra és fejlesztésekre fordított része ötven százalékkal magasabb, mint 2002-ben. Kínához hasonlóan India és Dél-Korea is hasonlóan elkötelezett a tudományos szféra mellett. Ennek köszönhetően Ázsia részesedése a világ kutatási és fejlesztési célú kiadásaiból 2002 és 2007 között öt százalékkal 32 százalékra nőtt. Az Európai Unió, Japán és az Egyesült Államok aránya ezzel szemben visszaszorult - derült ki a jelentésből.

Az UNESCO szerint 2007-ben világszerte a GDP 1,7 százalékát, 1,14 billió dollárt fordítottak kutatási és fejlesztési célokra. Ez arányaiban megegyezik a 2002-es adatokkal, az összeg viszont nőtt. Az Egyesült Államok vezető tudományos szerepe az utóbbi években hanyatlott, a gazdasági válság miatt leginkább a magáncégek pártoltak el a tudományos célok támogatásától - világított rá a jelentés.