Óraátállítás: jelentős megtakarítás, vagy felesleges bonyodalom?
Október 31-én állítjuk át az órákat, hogy kevesebb energiát használjunk fel a sötétebb hónapok során. Néhány éve már felvetődött, hogy van-e értelme az évente kétszeri változásnak, amelynek akár egészségügyi, illetve a közlekedésben tapasztalható hatásai is lehetnek. Az energiaiparban dolgozó szakembereket kérdeztünk.
Mintegy hatmilliárd forinttal csökkent a nyári időszámításnak köszönhetően az áramfelhasználás költsége, a fogyasztás így 120 gigawattórával kevesebb, mint átállás nélkül lenne - áll a Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító ZRt. (MAVIR) október 28-án kiadott közleményében. A megtakarított árammennyiség lényegében egy kisebb város éves fogyasztásának felel meg - emelte ki Tari Gábor, a MAVIR vezérigazgatója. A cég szakemberei évtizedek óta gyűjtik és elemzik a fogyasztási adatokat.
„Több kutató - főleg az Egyesült Államokban - vitatja az óraátállítás pozitív hatásait” - mondta a hvg.hu-nak Boross Norbert, az ELMŰ szóvivője. „Időről-időre hallhatunk meggyőző statisztikákat és számokat, hogy mekkora megtakarítást jelent az átállás, de érdemes ilyenkor utánagondolni, hogy mit mivel hasonlítunk össze. Magyarországon legutóbb 1980-ban vezették be újra a téli-nyári időszámítás használatát. De a 2010-es energiafogyasztásunkat nehéz lenne összevetni a 30 évvel ezelőttivel, nem beszélve arról, hogy a mindenkori áramfogyasztás jelentősen összefügg a napi időjárással is.”
„Mivel az utolsó referenciaév, amelyben nem volt óraátállítás, már nagyon régen (a hetvenes évek végén) volt, a megtakarítás mértékére csak becslés adható” - fejtette ki Tari Gábor. „A becslés módszere az óraátállítás körüli, hasonló típusú napok fogyasztói igényalakulásának összehasonlításán alapul. A megtakarítás lényegében a világítási igény csökkenéseként jelentkezik, az órák átállításának lényege ugyanis a napkelte és a napnyugta közötti időszakhoz minél jobban igazodó napi aktivitás beállítása. A megtakarítás ennek megfelelően a tavaszi és az őszi napéjegyenlőség között a legjelentősebb, főként a tavaszi és a kora őszi hetekben, a reggeli és az alkonyat körüli órákban. A megbízható becslés feltétele természetesen, hogy kiszűrjük a fogyasztói igényeket befolyásoló egyéb tényezők hatását.”
„Nem feltétlenül jelent az átállás annyi megtakarítást, mint régen, mert az új rendszerek sokkal rugalmasabbak, sokkal jobban alkalmazkodnak a külső körülményekhez” - tette hozzá a Boross Norbert. „A légkondicionáló-berendezések miatt is teljesen megváltozott a fogyasztási struktúra, régen a terhelési csúcsok télre estek, de akkor leginkább csak a világításra, esetleg esti rádiózásra, ritkán tévézésre használták az emberek az áramot, fűtésre pedig szinte egyáltalán nem.”
Az ELMŰ szóvivője hozzátette, amikor az átállást bevezették, az egyik legnagyobb fogyasztó a közvilágítás volt, amely eleinte kapcsolóórás rendszerben működött: az előre beállított időpontban kapcsolta le- és fel az utcai lámpákat. Ma már számítógépek vezérlik a közvilágítást, amelyek a kültéri fény erejét mérik, és sötétedéskor gyújtják fel a lámpákat.
„Fontos, hogy ne keverjük össze a különböző hatásokat” - figyelmeztetett Tari Gábor. „A légkondicionálók esetében például a melegebb időjárás miatt megjelenő többletfogyasztás független az órák átállítástól, vagyis mindenképpen megjelenne a rendszerben, ezért a megtakarítás szempontjából ezt a hatást ki kell szűrnünk a vizsgálatok során. Az őszi átállásnál egyébként kevésbé „látványos” a változás az energiafelhasználás tekintetében. A nyári időszámítás hatása ugyanis a szeptemberi napéjegyenlőség után már rohamosan csökken. Az órák visszaállítását pedig az európai harmonizáció jegyében, a tőlünk jóval nyugatabbra fekvő országok érdekének megfelelően húzzuk el október végéig.”
„A légkondicionálók valóban növelik a fogyasztást, sőt, ma már a nyári csúcsfogyasztás - vagyis a elektromos áramot szolgáltató rendszert érő maximális pillanatnyi terhelés - meg is haladhatja emiatt a téli időszakra jellemző értéket” - mondta a hvg.hu-nak Tállai László, a Dalkia Energia Zrt. műszaki vezetője. „Ám ez független az órák átállításától, egy Magyarország méretű területen tartós kánikula esetén a többség be fogja kapcsolni a légkondit, ha lehetősége van rá.”
Megszűnik vagy marad a két időszámítás?
Az Egyesült Államokban az óraátállítás az egyik olyan kérdés, amellyel a törvényhozás gyakran foglalkozik, a szabályozás azonban nem egységes, vagyis nem minden államban élnek a lehetőséggel. Időről-időre felröppennek olyan kezdeményezések, amelyek eltörölnék a téli-nyári időszámítást, a korszerű technológiákra, az egészségügyi hatásokra, illetve a járulékos költségekre hivatkozva, de a Föld északi féltekéjén (főleg Európában, az USÁ-ban és Oroszországban) a mai napig alkalmazzák a módszert.
28 órás nap - egy alternatív megoldás |
Néhány éve jelent meg az interneten egy oldal, amely a 28 órás napokra való áttérést propagálja. A bohókás ötlet gazdái szerint számos előnnyel járna, ha 4 órával meghosszabbítanánk mindennapjainkat. A 4 napból, illetve 56 órás hétvégéből álló hét legfőbb előnye az lenne, hogy minden tevékenységünkre több idő jutna: többet tudnánk munkával foglalkozni, cserében több idő jutna alvásra és pihenésre is. Heti 40 óra munkával számolva ez annyit is jelentene, hogy hamarabb végzünk a teendőinkkel, így korábban foghatunk hozzá szabadidős elfoglaltságainkhoz. A 28 órás napokból álló hét beosztását úgy alakították ki, hogy bár csütörtökön sötétben töltenénk napunk "aktív" időszakát, cserébe a leghosszabb világos időszak esik hétvégére. Az ötletgazdák szerint egy ilyen időbeosztásnak további előnye lenne, hogy függetlenítené az alvási ciklust a világostól és a sötéttől - noha ennek hosszú távú egészségügyi vonatkozásairól nem ejtenek szót - aminek eredményeként teljesen eltérő karakterisztikájú napok követnék egymást a héten. A dbeat.com szerzői szerint ennek segítségével könnyebben meg tudnánk különböztetni egymástól az egyes napokat, illetve az egyes napokon elvégzendő tevékenységeinkre is jobban emlékeznénk. |
„Bár mindkét oldalról lehet hallani véleményeket, nem hiszem, hogy változtatnának a téli-nyári időszámítás rendszerén” - mondta Tállai László. „Az órák átállítása főként a fogyasztókat, végfelhasználókat érinti, a termelés a zónaidőhöz alkalmazkodik, a mi termelésünk is ennek tükrében változik. Ma már a lakossági fogyasztás jelentősebb, mint az ipari, de ebbe valószínűleg a válság hatására csökkenő ipari termelés is beleszól. Ennek ellenére nem hiszem, hogy eltörölnék az óraátállítást.”
„Az átállás során mérhető megtakarítás mértékét feltehetően csökkenti majd az alacsony energiafogyasztású világító berendezések elterjedése” - tette hozzá Tari Gábor. „A csökkenés mértéke ugyanakkor nehezen megjósolható, és feltehetőleg differenciált lesz. Azt tapasztaljuk ugyanis, hogy a fogyasztók igénye a szolgáltatások színvonalát illetően nem állandó. Az egy világítótestre jutó kisebb áramfogyasztás hatását csökkenti, hogy nagyobb fényerő, vagy dekoratív világítások kialakítása válik lehetővé ugyanazon költség fejében. Sok múlik tehát a környezettudatosságon. Ugyanakkor az is vitathatatlan, hogy amint a makrogazdaságban a fejlődő és a fejlett országok helyzete, igényei és felelőssége is eltér, úgy kicsiben az egyén és a családok bizonyos életszínvonalhoz tartozó, korábban kielégítetlen igényét is figyelembe kell venni.”
„Ma már nyáron is jóval több energiát használunk fel, működtetjük a légkondit, de sok háztartásban szinte egész nap megy a tévé vagy a számítógép is” - mondta Boross Norbert. „Az óraátállítás kérdésében szerintem ma már sokkal inkább az emberek komfortérzetén van a hangsúly, mint az energiafelhasználáson. Azt sem szabad elfelejteni, hogy összhangban maradjunk az Európai Unió közlekedési hálózatának ritmusával.”