Létezhet-e negatív idő? Őrültségnek tűnik, de úgy néz ki, a válasz: igen
Ha valóban így van, annak nincs köze a sci-fikből ismert időutazáshoz vagy ahhoz, hogy megtörtént eseményeket vissza lehessen csinálni.
Ha valóban így van, annak nincs köze a sci-fikből ismert időutazáshoz vagy ahhoz, hogy megtörtént eseményeket vissza lehessen csinálni.
Az űrkutatásban is fontos szerep juthat annak az új, rendkívüli pontosságú atomórának, melyet az Egyesült Államokban fejlesztettek.
Napszakok és társas kötelezettségek híján nagyon lelassul az idő érzékelése, de a belső, biológiai órát ez sem tudja megtéveszteni – derül ki magánykísérletekből, amelyek közül nemrég fejeződött be az eddigi leghosszabb.
Már az idő közlésében is szerephez juthat a ChatGPT, miután egy Matt Webb nevű tervező összekötött egy kijelzőt egy miniszámítógéppel, ami a chatbottól nyer verseket, ami rímel az aktuális időre.
Azt vizsgálták az amerikai Cornell Egyetem kutatói, hogy milyen hatással van a szívverések hossza arra, hogy hogyan érzékeljük az időt – hiszen ugyanaz az út olykor egészen rövidnek tűnik, míg máskor olyan, mintha soha nem érne véget.
Ronald Mallett, a Connecticuti Egyetem egykori fizikusa gyerekkora óta álmodozik az időutazásról, 77 éves korára pedig kitalálta, hogyan lehetne megvalósítani azt.
Érdekes területen, az időérzékelés kapcsán végzett kísérletet Nádasdy Zoltán kutató több munkatársával. Egyebek mellett az is kiderült, hogy az időészlelésünk az óvodás- és felnőttkor között „átbillen” – a kísérlet ráadásul otthon is könnyen elvégezhető.
Komoly kihívást jelent, hogy a Holdon egy olyan egységesített időzónát alakítsanak ki a tudósok, amely alapján dolgozni tudnak az űrhajósok. Enélkül káoszba és tragédiába fulladhatnak a küldetések.
Az amerikai Princeton Egyetem tudósai a gravitációs hullámok segítségével mondanák meg, mi történt az ősrobbanás után 380 ezer évvel – jelenlegi ismereteink szerint az időben ennél messzebbre nem lehet tekinteni.
A kutatók 50 éve alkalmazzák a szökőmásodperceket, 2035-től azonban nem lesz rá szükség.
Az úgynevezett szökőmásodpercek alaposan megzavarhatják a számítógépeket, de még a weboldalakat is. A Meta ezért úgy látja: jobb lenne eltörölni.
Eltörlik az óraátállítást – ígérték meg az EU döntéshozói 2018-ban. Aztán 2019-ben újra. Azután azt, hogy akkor ugyan nem, de legkésőbb 2021-ben mindenképp. Most pedig 2022 van, és már dátum sincs arra, mikor lehet az utolsó óraátállítás, ha eltörlik egyáltalán. Az ügy akadozása mögött ott van az EU döntéshozatalának csigalassúsága, 27 tagállam érdekeinek egyeztetése, az igazán erős politikai akarat hiánya, és persze az is, hogy korántsem biztos, hogy tényleg mindenki szeretné az óraátállítás eltörlését.