Kezdjük rögtön egy nyílt levéllel, az Acer mérnökei számára: Kedves szakemberek! Tudom, hogy sok a gond velünk, magyarokkal, be kell integrálni azt a fránya „í” betűt a billentyűzetbe, és a rendelkezésre álló hely is véges. De… Önök sem gondolhatták komolyan, hogy egy felnőtt férfi képes az ujjaival eltalálni az „í” betű beerőltetése miatt miniatűrnyire zsugorodott bal oldali Shift-et? Ráadásul a felette levő Caps Lock (amit ugyebár manapság elég ritkán használunk) óriási nagy (feleslegesen). Igaz, a jobb oldalon kapunk cserébe egy hatalmas Shift-et, de azért titkon bízom benne, hogy ez az Acer gépekre jellemző „mini-shift” sajátosság előbb utóbb eltűnik.

Aki megtalálja a shift-et, az nyer egy.... shift-et!

Amennyiben a szurkálódó bevezetés miatt a kedves olvasó beleélte magát, hogy most aztán egy ironikus teszt keretében darabokra szedem a 8372 TG-t, akkor el kell keserítsem. Rengeteget kerestem ugyanis azt a pár apróságot, ahol egyáltalán képes vagyok belekötni a Travelmate széria legújabb, üzleti modelljébe, leszámítva azonban a csökött Shift-et, és a tényt, hogy pár USB csatlakozással több is elférne rajta, egyszerűen nem tudok rosszat mondani a gépről. (Ez minden tesztelő rémálma, hiszen rögtön széttépik virtuális húsomat a netezők, arra gyanakodván, hogy ezek már megint promóznak tesztbe bújtatva… pedig nem…)

Ez kérem az istennek nem akar lemerülni...

Ha már szóba jött a Shift, kezdjük rögtön a kényelemmel: a 8372 billentyűzete meglepően jól használható, 16,5 mm-es átlagos billentyűszélesség és könnyen eltalálható Enter, valamint megfelelően hosszú, teljes felületén reagáló Space (nincs is rosszabb, mint egy rövid vagy csak középtájban érintkező Space billentyű). Gépelni és szerkeszteni nagyon jól lehet a gépen, (a Shift egy-két nap alatt megszokható), annak ellenére is, hogy ez egy viszonylag apró notebook.

A tapipad (Synaptics 7.2 típus) elég kicsire sikerült, de pár órás használat után rááll a kezünk. Külön jó, hogy elég agresszívan be van süllyesztve a gépbe az érintőfelület, így vakon is könnyű eltalálni, illetve érezni a határait. Funkcióiban mindent tud, mint azt a Synaptics esetében megszokhattuk: görgetés, tappolás stb. A mérete azonban, mint említettük, kicsi így ne akarjunk „fotosoppolni” vagy játszani vele (arra ott van a külső egér), minden másra azonban tökéletes.

A tapipad alatti két egérgomb között még egy ujjlenyomat-olvasót is találunk, tekintve, hogy a Travelmate sorozat az Acer üzleti szériája, teljesen jogos egy ilyen ketyere integrálása.

Megjelenését tekintve a 8372 elegáns, fekete (szálcsiszolt alumínium) és mentes minden csicsától vagy hivalkodó formatervezéstől, és egy üzleti gép esetében ez így is van rendjén. Viszonylag strapabíró a borítás, bár „leejtés tesztet” ezúttal nem végeztem, mivel már a legutóbbi tesztgép esetében is nehezményezték ezt a gépeket biztosító cégek (nem is értem miért…).

Az oldalirányban mozgó főkapcsoló egy remek találmány

A gép karcsú és elegáns megjelenését kicsit tönkrevágja a végén „kilógó” nyolccellás akkumulátor. Ez azonban teljesen megbocsátható: a gép ugyanis elképesztően sokáig bírja áramforrás nélkül. Fél fényerővel, kilencórás üzemidőt tudott produkálni filmnézéssel egybekötött webezés közben, sima irodai szoftverek vagy csak webezés esetén pedig egészen elképesztő, 11 órás üzemidőt biztosított a kicsit ormótlan aksi.

Persze ebben közrejátszik az is, hogy a tesztgép vadiúj volt, hat-kilenc hónapos gép esetében egy-két órát nyugodtan levonhatunk az üzemidőből. De még akkor is elképesztően jól bírja, ráadásul mindezt úgy, hogy szinte alig melegszik. Míg a háromszor annyiba kerülő MacBook Pro másfél óra után már gyakorlatilag szétégeti a… a… (cenzúrázott rész), addig a 8372 az ötödik óra körül is csak „langyos”. Persze ebben van egy kis trükk is, hiszen az akkumulátor itt nem a gépben (vagy a gép aljában) van, hanem a végén.  Ráadásul, ha asztalra tesszük a készüléket, akkor a végére csatlakoztatott akku szépen megemeli, így könnyebben gépelhetünk rajta – egy kis ergonómiai bónusz.

Az akkumulátor szépen megemeli az asztalra helyezett gépet

A főkapcsolót, sok HP géphez hasonlóan, itt is oldalra elhúzva lehet üzemeltetni, ez elsőre szokatlan lehet (bevallom, megnyomtam vagy kétszer, mire rájöttem, hogy húzni kell – és most ki lehet nevetni bátran), viszont meggátolja a véletlen kikapcsolást, mondhatni macska/kutya- és gyerekbiztos főkapcsoló.

Három USB csatlakozót találunk a gépen, ezek mindegyike USB 2.0, jobb lenne, ha 3.0 lenne, de ne legyünk telhetetlenek. A gép elején van egy memóriakártya-olvasó: kellemes extra, nem is értem miért nincs minden notebookban.

Hardverparamétereit tekintve a gép átlagos: azt nyújtja, amit 2010-ben joggal elvárunk: 4 GB RAM (DDR3), Core i5 540M 2.53Ghz processzor és egy fél megás Nvidia GeForce 310M, ami tökéletesen megfelel, egészen addig, amíg nem akarunk játszani – de ne akarjuk, ez a gép nem arra való. (Azért jópofa dolgokat, például Torchlight vagy egyéb Steam-es apróságok, simán elbír, de ne csodálkozzunk, ha nem megy rajta a Darksiders.)

A 13,3 colos 16:9 LED háttér-világítású kijelző jól látható napfényben is, a színei olyanok amilyenek, nem csúnya, de nem is fogjuk szájtátva bámulni HD filmjeink színtelítettségét. A gép súlya két kg (2,11 kg, hogy pontosak legyünk), szóval nagyon könnyen hordozható, cipelhető, és ölben tartva sem megterhelő.

Alumínium borítás - állítólag strapabíró. De nem mertem fejre ejteni azért.

Az árát tekintve a Travelmate 8372 nem igazán számít olcsónak: 230 és 270 ezer forint körül találhatjuk meg a boltokban. Figyelembe véve azonban, hogy kapunk egy Windows 7-et is hozzá, talán nem is túl drága.

Üzletembereknek, mobil munkahellyel rendelkezőknek, sokat utazóknak kötelező vétel: főleg kis súlya, nagy tudása és elképesztő akkuteljesítménye miatt. Asztali gép pótlására vagy „erőmű notebooknak” nem biztos, hogy szerencsés választás, és játszani sem ezen kell. De nem is gond, hiszen a Travelmate ígérete az, hogy megbízható, jól használható (és nem melegedő, haha) útitárs legyen. Ezt az ígéretét a gép, illetve az Acer betartotta – és a mai világban ez nagy szó ám!