A Discovery értesülései szerint a kutatók a testápolókban használt cink-oxid és vas-oxid keverékének (calamine) felhasználásával hoztak létre olyan anyagot, amely képes a hanghullámokat elektromossággá alakítani. Ennek felhasználásával elképzelhető olyan panelek gyártása, amely például beszélgetés közben tudja feltölteni egy mobiltelefon akkumulátorait, de akár a délutáni csúcsforgalom zajából is képes lehet energiát termelni.

„A hangszórók az elektromos jeleket hanggá alakítják, itt pont az ellenkezője történik, a hangot változtatjuk elektromos energiává” – magyarázta Young Jun Park és Sang-Woo Kim, az Advanced Materials című szakfolyóiratban megjelent tanulmány két szerzője.”A módszer felhasználásával egyrészt létrejöhetnek az öntöltő telefonok, de akár olyan zajvédő falakat is építhetünk az autópályák mellé, amelyek energiaforrásként is funkcionálnak.”

A módszer a piezo-elektronikus jelenséget használja fel energiatermelésre. A piezoelektromos anyagok például a mechanikai energiát képesek elektromossággá alakítani. Számos ilyen anyag létezik, például a nádcukor, a kvarc, sőt, megfelelő nyomás alatt akár a száraz csont is képes elektromos töltés létrehozására.

Az elmúlt néhány évben a kutatók rendkívüli eredményeket értek el a piezoelektromos eszközök fejlesztése terén. Ezek többsége egyelőre még nem kapható kereskedelmi forgalomban, azonban várhatóan néhány éven belül megjelennek a piacon. Köztük olyan eszközök szerepelnek amelyek futás, vagy gyaloglás során tudnak áramot termelni. Az amerikai hadsereg pedig többek között olyan fejlesztésen is dolgozik, amely a becsapódó lövedékek energiáját képes raktározni.

A koreai kutatók a calamine segítségével elektródák közé ágyazott nanovezetékeket hoztak létre. Amikor az így létrehozott anyagot 100 decibel erősségű hangullámokkal bombázták, mintegy 50 millivolt feszültséget tudtak gerjeszteni. Egy átlagos beszélgetés hangereje 60-70 decibel körül van. Egy mobiltelefon működéséhez néhány voltra van szükség, vagyis jóval többre, mint amennyit a technológia jelenleg képes produkálni. Ennek ellenére Michael McAlpine, a Princeton egyetem kutatója ígéretesnek nevezte a fejlesztést. „A valódi kérdés, hogy a mindenkori háttérzaj elegendő lehet-e energiaforrásnak” – hangsúlyozta a tudós.

Egyetértenek amerikai kollégájukkal a koreai kutatók is, akik egyelőre csak arra voltak kíváncsiak, megoldható-e egyáltalán, hogy hangokból gerjesszenek elektromosságot. További kutatásaik során azt vizsgálják majd, hogy lehetséges-e nagyobb mennyiségű energiát kinyerni a környezeti hangokból.