A konferencia egyúttal jubileumi rendezvény is, hiszen immár tizedszer kerül sor a nyílt dokumentumformátum mellett elkötelezett fejlesztőcégek világtalálkozójára, amelynek most fővárosunk ad otthont. A közel 500 fő részvételével zajló esemény-, illetve előadássorozat kapcsán Pongrácz Ferenccel, az IBM Magyarország megbízott vezérigazgatójával, illetve Suhajda Attilával, az IBM Magyarország kormányzati kapcsolatokért felelős vezetőjével beszélgettünk.


techline (t.): - Hallhatnánk valamit a konferencia programjáról?
Suhajda Attila (S.A.): - A nulladik napi „lazulás” után a konferencia szeptember 1-jén, egy nagy plenáris szekcióval kezdődik a Parlament felsőházi termében, ahol dr. Nyitrai Zsolt, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért felelős államtitkára tartja a nyitóbeszédet. Délutántól viszont új helyszínen, a Közép-Európai Egyetemen (Central European University, CEU) kerül sor az elkövetkező napokban a több mint 80 előadásra. A rendezvény egészének célja a tapasztalatcsere és a nyílt dokumentumformátum fejlődésében elért eredmények közzététele.

t.:- Imponáló a konferencia támogatói listája, olyan nagy nevekkel az élen, mint az Oracle vagy az IBM. Úgy tűnik, ezek a cégek valóban elkötelezték magukat a nyílt forráskód mellett.
Pongrácz Ferenc (P.F.): - Ami az IBM-et illeti, nemcsak elköteleztük magunkat és fejlesztünk is nyílt forráskódú programokat, de mi magunk is ilyet használunk. Irodai alkalmazásunk például a Lotus Symphony, amely ingyenesen letölthető, és magyar nyelvű változata is van.

t.: - Míg a világban az OpenOffice.org folyamatosan növeli piaci részesedését, nálunk más a helyzet. Alig találni ilyen programokat az államigazgatásban, illetve az oktatásban...
P.F.: - Egyelőre, talán mert Magyarországon nagyobb a központosítás, még mindig pénzért vásárolják a szoftvereket a közszférában. Ilyen gazdasági helyzetben azonban jogos lenne végiggondolni, vajon miért költünk arra, amit ingyen is megkaphatnánk. Napvilágot láttak olyan számítások, amelyek szerint egy parlamenti ciklus alatt legalább 100 milliárd (!) forintot lehetne megtakarítani azzal, ha a közigazgatási és oktatási intézmények átállnának a nyílt forráskódú OpenOffice.org használatára. Ráadásul a technológia fejlődésétől is idegen a zárt monopolrendszer használata.

Pongrácz Ferenc és Suhajda Attila

t.: - Ingyenességről hallva óhatatlanul is felvetődik a kérdés: vajon megbízhatóak-e ezek a programok, ami egyáltalán nem mindegy, akár a közigazgatást, akár az oktatást nézzük.
S.A.: - Biztonsági problémák legfeljebb hajdan, a hőskorban voltak, amikor még a netes közösségek jókedvből, egyfajta brahiból fejlesztettek, és az idő tájt senki sem vállalta a felelősséget a programokért. Azóta azonban olyan nagy nevek álltak a szabvány mögé, mint az IBM, az Oracle, a Novell – és ezek a cégek már csak a presztízsük védelme érdekében sem engedhetik meg maguknak, hogy olyan termék kerüljön ki a kezük közül, amelyik bármiféle kockázatot jelentene.
P.F.: - Az is biztosíték a megbízhatóságra, hogy világban nagyon sok helyen dolgoznak nyílt forrású programokkal. Az Európai Unió 2002 óta támogatja az ilyen szoftverek használatát a tagállamok közigazgatásában, és például jó pár EU-s tagállamban kifejezetten kötelezővé tették a nyílt szabványokon alapuló szoftverek, mint amilyen az OpenOffice.org is, alkalmazását a közigazgatásban. Mindemellett újra csak magunkat tudom példának felhozni: ha az IBM tud ilyen programmal működni, ha tudja használni, akkor ezzel feltehetően mások is így lesznek. Persze azt én sem állítom, hogy mondjuk az OpenOffice.org tökéletes lenne mindenre, de úgy gondolom, hogy az államigazgatásban és az oktatásban a felhasználók 80-90%-ának szükséges dolgokat biztos, hogy tökéletesen tudja.

t.: - Mi az üzlet a fejlesztőknek az ingyenes programokban?
S.A.:- Bár a programok ingyenesek, a mögöttük lévő terméktámogatásért már fizetni kell, de ez még mindig össze sem mérhető nagyságrendileg a fizetős programok árával. Ráadásul a magánfelhasználóknak nem is nagyon van szükségük ilyesfajta támogatásra.
P.F.: - És tegyük még hozzá azt is, hogy nemcsak a költségek, pontosabban azok hiánya, illetve minimalizálása a nyílt forráskódú szoftverek előnye. Legalább ennyire lényeges a szabványosság. Nézzük csak a mai programokat! Azonnal gondunk támad, ha egy tíz éve eltárolt állományt szeretnénk megnyitni egy új verzióval. Azaz a szabványosítás azért is fontos, hogy az archív dokumentumokból is elő lehessen bármit venni, és gond nélkül meg lehessen tekinteni.
S.A: - Mindezzel pedig a függőség is csökken, hiszen a szabványos formátumnak éppen az a lényege, hogy az annak megfelelően előállított dokumentumokat a szabványnak megfelelő valamennyi irodai szoftverrel lehet használni. Nem kerül monopolhelyzetbe egyetlen gyártó sem.

t.: - Miből gondolják, hogy a közigazgatás is áttér majd a nyílt szabványú programok használatára?
P.F.: - Bíztató jelnek érezzük a még az előző ciklusban született, a nyílt szabványok használatát támogató törvényt, az pedig, hogy a konferencia nyitóbeszédét a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium infokommunikációért felelős államtitkára tartja, a jelenlegi kormányzat elkötelezettségét is jelzi.