A Cambridge-i és a Southamptoni Egyetem régészei a földalatti mágneses anomáliákat megmutató geofizikai módszerek segítségével mutatták ki a 90 méter széles ókori csatorna körvonalait. Az olasz régészek közreműködésével három éven átfolytatott feltárások pedig fényt derítettek az ókori birodalom rendkívül kiterjedt kereskedelmi kapcsolataira - olvasható a The Daily Telegraph online kiadásában.

A tudósok feltételezése szerint a csatorna a Tiberis (Tevere) torkolatában lévő Portus kikötőjét kötötte össze a valamivel több mint 3 kilométerre lévő Ostiával. Portusba érkeztek a Kr.u. I. századtól több mint 400 éven át a birodalom szívébe indított szállítmányok. A brit régészek meggyőződése szerint Portus és Ostia kikötővárosokban népes észak-afrikai bevándorlóközösségek éltek, akik legfőképpen kereskedelemmel foglalkoztak. Némelyik család nevét a sírkövek őrizték meg az utókor számára.

Portusban a beérkező tengerjárókról a szállítmányt átrakodták a kisebb folyami hajókra, amelyek eljuttatták az árut Rómába, a birodalmi raktárakba. Eddig a tudósok úgy vélték, hogy a kikötőből az árut sokkal nehézkesebben, szárazföldön, a Via Flavián keresztül jutatták el a fővárosba. "Hatalmas ez a 90 méter széles csatorna. Nagynak számítottak más korabeli csatornák, amelyek 20-40 méter szélesek voltak. Ez a mesterséges vízi út azonban olyan grandiózus, hogy a közepén még egy sziget is elfért, amelyet híd kötött össze a csatorna két partjával" - hangsúlyozta az ásatásokat irányító Simon Keay régészprofesszor.

A feltárások rávilágítottak, hogy milyen kiterjedt kereskedelmi kapcsolatrendszerrel rendelkeztek a rómaiak. Különösen intenzív kapcsolatokat tartottak fel Észak-Afrikával - erről tanúskodnak a régészek által feltárt amforák százai, amelyekben olajt, bort, valamint a római "ketchupot", a tengeri halból fermentált garumot importálták a jelenkori Tunisz és Líbia területéről. "A Kr.u. II. századtól az V., esetleg VI. századig óriási mennyiségekben importáltak gabonát Egyiptomból és Észak-Afrikából" - magyarázta Simon Keay professzor.

Az élelmiszeren kívül ide érkezett üvegáru és kerámiaedények, ahogy szállították az építkezésekhez és szobrokhoz szükséges márványt, a rabszolgákat, valamint a cirkuszi játékokhoz az afrikai vadállatokat is. Az ásatások során a brit régészek feltártak egy nagy római raktárt, császári palotaként azonosított építményt, valamint egy kis amfiteátrumot is, ahol Traianus és Hadrianus korában gladiátorviadalokkal, vadállatküzdelmekkel, s akár "tengeri" csatákkal is szórakoztatták az uralkodót és vendégeit. Előkerült egy tucatnyi, a Kr.u. II-III. századból származó csontváz, valamint egy márványszobor-töredék. 

Portus kiépítése Claudius császár Kr.u. 41 és 54 közötti uralkodása alatt kezdődött, Nero (54-68 ) avatta fel, majd Traianus (98-117) építette meg a második "ütemét". A VI. században hagyták a várost sorsára, amikor a kikötő kezdett eliszaposodni. S bár fontos szerepet játszott Róma életében, Portusról mindmáig lényegesen kevesebbet lehet tudni, mint Ostiáról. "Portus a világ egyik legfontosabb lelőhelye, hiszen jelentős része megőrződött, így a feltárások révén sokat megtudhatunk arról, hogy a kikötő milyen fontos szerepet játszott Róma felemelkedésében" - vélekedett Simon Keay professzor.