Hitlert a Nürnberg közelében lévő Landsberg börtönben tartották fogva, innen származik az az 500 dokumentum, amelyet egy nürnbergi férfi talált meg néhai apja holmijai között. Az apa az ócskapiacon vásárolta meg az iratcsomót még a múlt század 70-es éveiben - közölte Werner Behringer, akinek Fürth városban (Bajorország) működő aukciósháza júliusban fogja kalapács alá bocsátani a dokumentumokat.

A Behringer által az AP-nek adott telefoninterjú szerint az iratok egy, az I. világháborúról szóló könyvgyűjteményben voltak, amelyet az apa vásárolt meg - méghozzá fia szerint valószínűleg anélkül, hogy tudott volna és valaha is tudomást szerzett volna a Hitlerrel kapcsolatos börtönpapírok létezéséről. Robert Bierschneider, a müncheni bajor állami irattár levéltárosa a maga részéről azt mondta az AP-nek, hogy megvizsgálta a Behringer által a dokumentumokról átküldött képeket, és megállapította, hogy azokon olyan pecsétek és jelzések szerepelnek, amelyek megfelelnek a börtön korabeli más dokumentumainak. "Hitelesnek tűnnek, de igazi vizsgálatot csak akkor végezhetünk, ha kezünkbe kerülnek az eredeti iratok" - jelentette ki.

Az iratokat július 2-án árverezik el, az indulóár 25 ezer euró (több mint hétmillió forint) lesz. Noha csak egyet írt alá személyesen Hitler, és annak ellenére, hogy fogságáról számos más információ is rendelkezésre áll egyéb forrásokból, érdekes betekintést nyújtanak abba az időszakba, amelyben a náci vezető megalapozta felemelkedését.

Hitler az 1923-as, a nácik által a hatalom megragadására szervezett müncheni "sörpuccs" (egy sörpincében kikiáltott hatalomátvétel) bukása után került a Landsberg-börtönbe. Hitler pártja egy évtizeddel később, 1933-ban választások révén került ténylegesen hatalomra, és hamarosan felszámolta a demokratikus intézményeket.

Noha Hitler a sörpuccs miatt ötévi börtönbüntetést kapott, ebből csak kilenc hónapot töltött le. Jobboldali politikai kurzusa és német nacionalizmusa révén befolyásos barátokra tett szert, köztük volt Erich Ludendorff tábornok, az I. világháború egyik hőse is. Ludendorff többször is meglátogatta a börtönben, és a dokumentumokból kitűnik: a porosz tábornoknak megengedték, hogy tetszése szerinti ideig egyedül maradjon a volt osztrák tizedessel. Az iratok között szerepel 3-400 eredeti belépőkártya Hitler látogatóiról, köztük annak a 30-40 személynek az engedélye, akinek lehetővé tették, hogy 1924. április 24-én, alig 19 nappal bebörtönzése után, vele együtt ünnepeljék születésnapját. "Börtönideje inkább nyaralásra emlékeztetett" - jegyezte meg Behringer.

Otto Leybold, a börtön igazgatója 1924. szeptember 18-i feljegyzésében azt írta Hitlerről, hogy "mindig szerény, belátó és udvarias volt, különösen az intézmény személyzetének tagjai iránt". A náci vezető börtönidejének legnagyobb részét hírhedt könyve, a Mein Kampf (Harcom) megírásának szentelte, ebben fejtette ki ideológiáját és ambícióit - de a dokumentumokból kitűnik, hogy prózaibb dolgokra is jutott ideje. 

Így például egy müncheni autókereskedőnek írt levelében beszámolt arról, hogy nehéz választania az újabb Benz 11/40-es és a régebbi 16/50-es modell között, mert az újabb, motorjának magasabb fordulatszáma miatt, esetleg gyakrabban romlik el, és két-három évig nem lesz módja lecserélni. Megjegyezte, hogy amikor elhagyja a börtönt, nagy perköltséget kell megfizetnie és erre hivatkozva árengedményt kért a kereskedőtől a készlet egyik 11/40-es modelljére. "Mindenesetre kérem, tartsa fenn számomra a szürke kocsit Münchenben addig, míg világosabban nem látok sorsom felől, felfüggesztik-e a büntetés végrehajtását" - írta Hitler.