Dél-Amerika térségében a Csendes-óceán jóval hűvösebb, mint az ázsiai partok mentén. Ez egy hideg víznyelvre vezethető vissza, amely a tenger felszínét mélyebb rétegekből származó tápanyagban gazdag vízzel látja el.
E víznyelv keletkezését eddig homály fedte - egy svájci kutatásból most kiderült, hogy nem is olyan "régi" jelenségről van szó.
Csupán a rendszertelenül felbukkanó el Nino jelenség éveiben melegszik fel az a terület, többletcsapadékot okozva ezzel Észak- és Dél-Amerika partvidékén, a Csendes-óceán nyugati részén pedig aszályokat.
A zürichi műszaki főiskola kutatói arról számolnak be a Science című folyóiratban, hogy a sarkvidéki óceánok akár öt fokkal is melegebbek lehettek, mielőtt az 1,8-1,2 millió évvel ezelőtti időszakban lehűltek. Ezzel egy időben megnőtt a sarki jégtakarók kiterjedése, a szubtrópusi vizekben pedig megemelkedett a meleg felszíni vízrétegeket a hideg mélységi vízrétegektől elválasztó határvonal - tudósít a Der Standard online.