A ma Magyarországon működő rendszer nem segíti elő a takarékos és tudatos energiafogyasztást. Az EU előírásai szerint a közműcégek ajánlatai között 2010-ig az okos mérésnek is szerepelnie kell, 2011-ig pedig a napszakfüggő, változó díjszabásnak is. Mobilhálózaton, interneten vagy elektromos távvezetéken érkeznek majd a leolvasott mérőórák adatai.
Hatékony adatátvitel |
A mérőórák által továbbítani kívánt adatot többféle módon is el lehet juttatni a szolgáltatóhoz és természetesen vissza a fogyasztóhoz is. Mobilhálózaton, interneten vagy az elektromos távvezetéken is lehetséges adattovábbítás. A mérési adatok vezeték nélküli hálózaton gyűjthetőek be, amely a wifihez vagy a Bluetooth-hoz hasonlóan a 2,4 GHz-es frekvencián működik. A leolvasott mérőórák adatai routereken keresztül jutnak el a kollektorokig, amelyek mobil- vagy vezetékes hálózaton küldik tovább őket a szolgáltatónak. Az egyes adatcsomagok mérete nem haladja meg a 100 byte-ot, és ez az adatmennyiség is csak óránként kerül továbbításra, így az ingyenes, szabad felhasználású, limitált energiát használó, ám intelligens rendszer megfelelően működhet bárhol a világon. |
Ma a legtöbb közmű esetében a fogyasztó átalányt fizet: a villamos energiánál például az átalányt évente egyszer korrigálják a tényleges és az előző évi fogyasztás különbözete alapján. A ma Magyarországon működő rendszer nem segíti elő a takarékos és tudatos fogyasztást. A spórolásra megoldás lehetne, ha a havonta ténylegesen elfogyasztott energiáért fizethetnénk, méghozzá úgy, hogy akár két egymást követő nap fogyasztása is összehasonlítható lenne. A gáz- és a villamosenergia-piacon a nagyfogyasztók esetében már most megvalósult az okos (fogyasztás)mérőkre épülő rendszer – a lakossági fogyasztóknál is reális lehetőség van rá, az unió néhány országában már be is vált.
A fogyasztói környezettudatosság növelését célzó uniós irányelv, amely az energia-végfelhasználás hatékonyságáról szól, Magyarország fogyasztóit is érinti. Az Európai Parlament és Tanács direktívája azt is előírja, hogy a rendszere arra is legyen képes, hogy az eddigi gyakorlattal szemben ne csak az elfogyasztott energia mennyiségét, hanem a költségeket és a szén-dioxid-kibocsátást is mutassa a fogyasztónak és a szolgáltatónak egyaránt. Az uniós direktíva azt nem határozza meg, hogy milyen technológiát kell alkalmazni, és azt sem, hogy ezt ki biztosítsa – viszont világosan fogalmaz: az átállás kötelező érvényű az unió tagországainak. Az EU előírásai szerint a közműcégek ajánlatai között 2010-ig az okos mérésnek is szerepelnie kell, 2011-ig pedig a napszakfüggő, változó díjszabásnak is.
Itthon is készülünk a megvalósításra
Svédországban 2009-re minden fogyasztónál okos mérőt szereltek fel, Olaszország 2011-ig, Portugália 2015-ig építi ki ezt a rendszert. Magyarországhoz hasonlóan Hollandia vagy Ausztria még a felmérés időszakában tart. A kormányzat itthon megkezdte a rendszer bevezetési lehetőségeinek feltárását. A kutatómunka 2010 júniusában zárul.
Az „okosabb” rendszer megvalósítása minden érintettnek érdeke: a szolgáltatónál jobban tervezhető lesz a fogyasztás, nyilvánvalóvá válik az eddig esetleg titokban maradt veszteség, csökkennek az adminisztratív költségek. A fogyasztó ráadásul előre tervezheti, és ha kell, kordában tarthatja költségeit, hiszen saját fogyasztását befolyásolhatja: például a nagy fogyasztású mosógép használatát kedvezőbb tarifaidőszakra teszi.
„Ha pontosan látjuk, mennyi energiát fogyasztunk, és össze tudjuk hasonlítani az átlagos fogyasztásunkkal, tudatosabban cselekszünk. Ebben az is segíthet, hogy például figyelmeztetést kapunk, ha az aktuális fogyasztásunk magasabb, mint az elmúlt időszak átlaga” – magyarázza Sándor Attila, a Cason Mérnöki Zrt. szakértője.
Okos mérő – szótár |
Okos mérő A fogyasztók energia-felhasználásáról valós idejű információt nyújt, ami tartalmazza az egyedi gáz és elektromos áram felhasználási adatait, a fogyasztás költségét és hatását az üvegházhatást okozó gázok kibocsátására.(Európai Okos Mérés Szövetség, ESMA) |
Megtérülés
A nagyfogyasztókhoz viszonyítva a lakossági fogyasztóknál a megtérülés hosszabb ideig tart, mert a technológiai váltáshoz le kell cserélni a mérőórát, telepíteni kell az merőórát leolvasó eszközt, ki kell alakítani valamilyen adatátviteli közeget, meg kell oldani az adatok tárolását és feldolgozását, illetve alapvetően ki kell alakítani azokat a szabályozásokat, amelyek alapján ezek az adatok valóban növelik a felhasználás hatékonyságát.
Magyarországon a villamosenergia-ipar már ma is készül erre, bevezető programok már működnek, ám nagy számú fogyasztó rendszerbe való bekapcsolásához mindenképpen iparági összefogás és kormányzati-önkormányzati támogatás szükséges.
Ki spórolhat még?
A rendszer elterjedése egyelőre várat magára. „Az ipari fogyasztók mellett a folyamatnak mára már el kellett volna érnie az önkormányzati intézményeket, hiszen ezek igényeinek összesítésével már egy kisebb település is nagyfogyasztóként léphetne fel, tervezhetővé válna a fogyasztása – a beruházás pedig rövid távon megtérülhetne” – magyarázza a magyar tendenciákat a Sándor Attila.
A rendszer az egész ország gazdaságára és energiafelhasználására is pozitív hatással van: a fogyasztók jobban odafigyelnek saját háztartásuk működésére, az energiaszolgáltatók jelentősen több információt kapnak a fogyasztók szokásairól, így hatékonyabban tervezhető az ellátás.