Ajándékozz éves hvg360 előfizetést!
Octavianus, az első római császár neve úgy szerepel egy egyiptomi sztélén (győztes csaták után, ünnepi alkalmakkor állított oszlopon), mintha fáraó lenne. Történészek szerint azonban az, hogy úgynevezett cartouche (kártus), azaz keret veszi körül a későbbi Octavianus Augustus nevét, még nem jelenti azt, hogy tényleg fáraóvá koronázták volna a római hódítót.
A Heritage-Key.com szerint a kártus feltűnése azzal magyarázható, hogy a korabeli egyiptomi papság egyszerűen elképzelhetetlennek tartotta, hogy ne legyen fáraóként tisztelt személy, ezért gyakorlatilag „ügyvezető uralkodóként” örökítették meg Octavianus nevét az oszlopon, miközben valójában csak egy általa kinevezett személy irányította a római provinciává degradált országot.
Egyiptom nagyon fontos volt Octavianus számára, talán ezért is egyezett bele abba, hogy egyeduralkodóként örökítsék meg a győzelmi emlékművön. Egyiptom ugyanis a Római Birodalom legfőbb gabonaforrása volt, és ennek uralkodónőjét, Kleopátrát győzte le Octavianus serege, mielőtt elfoglalta volna a Nílus-menti államot. Kleopátra szövetségese Antonius volt, aki szintén római hadvezérként Octavianus fő ellenfelének számított.
A győzelmi oszlopot Luxortól nem messze, az első nílusi vízesés (katarakta) közelében, Philae szigetén, egy Ízisz-templomban találták. Az oszlopot régóta ismerték, de a rajta levő szöveget most újból lefordították, és ekkor derült ki, hogy Octavianust esetleg fáraóként említi az emlékmű. Octavianus erői Kr.e. 31-ben győzték le Kleopátra és Antonius flottáját Actiumnál. Ezután Augustus bevette Alexandriát a nílusi kikötőt, Kleopátra pedig öngyilkosságot követett el Kr.e. 30-ban, amikor Antonius is meghalt. Ezzel véget ért – jelenlegi tudásunk szerint a fáraók kora Egyiptomban. Kleopátra után Octavianus Augustus uralkodott Egyiptomban is, akárcsak a Római Birodalom többi részében, de a történészek kétlik, hogy fáraóként tette volna ezt.
Hivatalosan még köztársaságpárti volt Octavianus
A sztélét amúgy is akkor állították Egyiptomban, amikor Octavianus még hivatalosan a köztársaság visszaállításáról beszélt Rómában, de valójában egyeduralmát, a principátust készítette elő. (A principátus a császárság első formája volt, amikor még formailag léteztek az egykori római köztársaság intézményei, de azok vagy kiüresedtek, vagy maga a császár töltötte be a vezető tisztségeket.) Octavianus csak Kr.e. 27-től neveztette magát Augustusnak, ekkor adta meg ezt a címet neki a római szenátus (ez utóbbi egyébként tipikusan köztársasági intézmény volt).
A száz éve ismert győzelmi sztélé, amely Egyiptomban áll, három nyelven íródott. Egyiptomi hieroglifákkal, latinul és görögül készült. Az Ízisz-templom papjai állították, Gaius Cornelius Gallus felügyelete alatt. Gallus irányította Egyiptomot Octavianus katonai sikerei után. Korábban a szakértők azt hitték, hogy Gallus neve áll kártusban, de most újabb fordítás készült, amelyet többek között Martina Minas-Nerpel, a walesi Swansea University munkatársa készített. Minas-Nerpel nemrég publikált egy könyvet a háromnyelvű sztéléről, és ebben azt állította, hogy Octavianust úgy kezelték, mintha fáraó lenne. A római államférfi Ptah Kaisaros néven szerepel ugyanis az emlékművön. A történészek szerint nem is koronázták meg Octavianust, és valószínűleg nem ő, hanem az egyiptomi papok ragaszkodtak a kártushoz a neve említésekor.
Háromezer évig volt ez az uralkodó megnevezése Egyiptomban, ezért lehetett nehéz a papok számára a váltás, és ezért volt szükségük egy „ügyvezető” fáraóra. Márpedig ebben az időben csak egy ilyen személy lehetett Minas-Nerpel szerint: maga Octavianus. A római hódító azért fogadhatta el ezt a megtiszteltetést, mert nem akarta, hogy az egyiptomiak lázongjanak ellene. Octavianus szerepel egy másik egyiptomi feliraton is kártusban: Kalabsa szigetén egy kapu környékén fedezték fel a nevét fáraóknak kijáró írásmóddal. Ez a felirat is nagyjából Kr.e. 30 körül keletkezhetett. Később más római császárok is így tüntették fel magukat, még a Kr.u. 3. században is előfordult ez.
