A Nagy Fal újabb szakaszait találták meg Kínában
Kína, Korea, Mandzsúria és Mongólia történetének is fontos fordulópontjaira irányítja rá a figyelmet kínai régészek legújabb felfedezése. Csilin tartományban a Nagy Fal ókori szakaszainak újabb részeire bukkantak rá.
Kínai archeológusok a mandzsúriai Csilin tartományban. Északkelet-Kínában több olyan helyre is bukkantak, ahol a Nagy Fal maradványait sejtik. A falmaradványok a Kr. e. 221 és 206 között fennálló Csin-dinasztia és az őket követő és Han-dinasztia (Kr. e. 202 - Kr. u. 220) idejéből származhatnak.
A kínai régészek 11 helyszínt vizsgálnak jelenleg. Négyről már kiderítették, hogy tényleg a Nagy Fal részletei - írja a China News Service, illetve a chinaview.cn. A romokat Tonghua megyében találták, ez a terület Csilin délnyugati részén található. A kutatócsoportot Csilinben szervezték meg, miután erre a kínai állami kulturális örökségvédelmi hivatal felkérte a tartományi hatóságokat.
A Nagy Fal több évezreden át készült, becslések szerint a Ming-dinasztia (1368-1644) idejére hossza elérhette a 8851 kilométert is.
A Nagy Fal és a Csin-dinasztia
A Nagy Fal építése a rövid ideig uralkodó Csin-dinasztia idején kezdődött Kínában. Ez a dinasztia mindössze 15 évig egyesítette az addig egymással harcoló királyságokat, de jelentőségét mutatja, hogy ennek az uralkodóháznak a nevéből származik a mai Kína neve is. Ez nem véletlen, hiszen általában a Csin-dinasztiától számítják a Kínai Birodalom és a Kínai Császárság létrejöttét.
Kína a Csin-dinasztia idején - a szaggatott vonal a Nagy Fal elhelyezkedését jelzi © Wikipedia |
A Csin-dinasztia tizenöt éve alatt kezdték meg a Nagy Fal építését is az északi határon, fontos hadiutakat építettek ki, és dél felé is ekkor terjeszkedett ez a korai államalakulat. Mindezt az úgynevezett Harcoló államok vagy más néven a Harcoló királyságok korának lezárásával érte el a Csin-dinasztia első uralkodója, Csin Si-huang Ti (különböző más átírások szerint: Qin Shi Huangdi, Qin Shi-huang Di).
Vaskéz
A kegyetlen uralkodó vaskézzel egyesítette a korábban széthúzó kínai királyságokat, és megkezdte a támadásokat az akkori hsziungnuk ellen északon is. Ezek talán az Európának a hun néven ismert törzsek rokonai lehettek. A hsziungnuk elleni védekezés, a Nagy Fal építése nyilván összefüggött azzal, hogy e nomád népek rendszeresen visszatámadtak a Csin-dinasztia által meghódított ordoszi területekre.
Az északkeleti Csilin tartomány bonyolult helyen fekszik. Mai népessége többségében han (kínai), viszont délkeleti részén autonóm koreai terület is található, és mandzsuk is élnek itt, egyre inkább beolvadva a bevándorló han népességbe. Mongolok is találhatók Csilinben.
A kínai állam alapításakor viszont ez a mai tartomány méginkább határterületnek számított, és nemcsak az északi nomádokkal folyatott harcok miatt. A mai Csilin környékén több idegen nép is élt a Csin-dinasztia idején. Az egyik ezek közül a donghu volt.
Donghuk és gaogoulik
A donghu vélhetően keleti barbárt jelenthetett a kínai nyelvben (ezzel különböztették meg őket a nyugati hsziungnuktól). A donghukat néha a tunguzokkal azonosítják, mások szerint valamilyen proto-mongol, elő-mongol nyelvet beszéltek.
A másik, szintén a mai Csilin területén egykor élt népcsoport a mai koreaiak egyik elődjeinek számító gaogouli volt. Ez a kínai nevük, a koreaiak Kogurjo-államnak nevezik az általuk létrehozott alakulatot. (Angolul még a goguryeo elnevezés is gyakori.) Kogurjo egyike annak a három királyságnak, amelynek egyesítéséből később létrejött Korea.
A Csin-dinasztiának tehát nemcsak a donghukkal szemben, hanem a Koreai-félsziget népeivel szemben is védekezniük kellett. Nem véletlen, hogy a térképek szerint a Nagy Fal a mai Észak-Korea területére is átnyúlt egykor, a mai Csilin tartománybeli szakaszok folytatásaként. (A mai Észak-Korea fővárosa, Phenjan pedig a gaogoulik idején volt először egy kisebb-nagyobb terület székhelye, fővárosa.)