Persze annak idején még csak a rendszergazdák és a kísérletező kedvű geekek szívét dobogtatta meg a Linux, hiszen a Windowshoz képest meglehetősen fapados volt. Mára azonban a pingvines rendszer felnőtt, és ennek legjobb példája a nemrég debütált Ubuntu 9.10, amelyet tényleg könnyedén telepíthetünk, és amelyre – ha vannak alapvető windowsos ismereteink – néhány óra alatt át is szokhatunk. Márpedig úgy tűnik, éppen az átszokások éve van, megjelent ugyanis a Windows 7, amely valamivel nagyobb tömeget tudott megmozgatni már a kezdeti időszakban is, mint anno a Vista. A lassan tíz éves XP tehát megérett a leváltásra, itt a modernebb és megbízhatóbb utód.
Itthon is érezhetően erősödött a Mac-felhasználók bázisa, és valószínűleg lesz bőven olyan felhasználó, aki a Windows XP/Vista után nem a Windows 7-est választja, hanem inkább egy OS X elé ül le.
Mindkét dolognak van azonban egy hátránya: fizetni kell érte. Bizony, a Windows 7-ért is, bár ez lehet, hogy sokakat ér meglepetésként, hiszen mifelénk nem különösebben divat a jogtiszta szoftver.
És ha a Windows 7-hez új hardver is dukál, akkor az bizony újabb költséget jelent.

Egy átlag felhasználó minden szükséges szoftvert megkap

A Macek pedig nagyszerű gépek, de sajnos kissé elrugaszkodott áron, így ezeket sem engedheti meg magának mindenki.
Aki ingyen szeretne egy megbízható rendszert, tele olyan alkalmazásokkal, amelyek megkönnyíthetik a hétköznapokat, annak az új Ubuntu remek lehetőség arra, hogy kitérőt tegyen a Linux világába. Az új rendszer ugyanis tökéletesen használható munkára és szórakozásra otthon, és akár egy kisebb cég esetében is megfelelő választás lehet a munkatársak asztali gépeire vagy a céges notebookokra. Így a gazdasági válság idején nem utolsó lehetőség ez, hiszen kvázi ingyen rendszerhez és alkalmazásokhoz jutunk, ami hosszú távon költséghatékony, és nem kell rettegnünk a BSA-tól sem.

Telepítés
Az ISO képfájl letöltése és lemezre írása után, az ubuntus hagyományoknak megfelelően a rendszer alapértelmezésben Live CD-ként működik. Vagyis betesszük a meghajtóba, újraindítjuk a gépet,é s a Linux a PC éppen aktuális rendszerét békén hagyva, magáról a CD-ről fut. Ez kiváló lehetőség arra, hogy kipróbáljuk a felületet, és a fontosabb linuxos alkalmazásokat. Hátránya viszont, hogy lassú, és persze nem is tudjuk „belakni" a rendszert.

Telepítés indítása XP alól

Ha Windowst használunk, és nem akarunk egy csapásra megszabadulni tőle, két lehetőségünk van. Az egyik, hogy CD-ről bootolva kérjük az Ubuntu telepítését, és új partíciót létrehozva neki, a Windows mellé tesszük. Ezt mondjuk nem javasoljuk a kezdőknek, és előtte nem árt egy backup a gépen található fontos adatokról sem, mert az ördög ugyebár nem alszik. Ha megvagyunk, a gép indításakor választhatunk a boot menüből, hogy „ubuntuzni" vagy „windowsozni" szeretnénk-e éppen.
A másik megoldás, hogy a Windowsból indítjuk az Ubuntu telepítését, amely így kvázi egy „programként telepítődik", és ennek megfelelően a Vezérlőpultban tudjuk eltávolítani is (nem hoz létre külön partíciót). A gép bekapcsolásakor pedig választhatunk, hogy Linuxot vagy Windowst kívánunk-e éppen használni. Backup itt sem árt, bár elvileg nem történhet nagy baj (de az ördög... ugyebár).

Firefox Linuxon

Ha teljesen Linuxra térünk át, akkor a legkönnyebb a képlet, telepítéskor neki adjuk a teljes merevlemezt, és le is van tudva az egész (a Windowsnak és korábbi adatainknak ilyenkor annyi, szóval előtte azért elmélkedjünk el a dolgon, és azért a backup-készítés is erősen javasolt).
A telepítési folyamat nagyjából a Windows telepítésével egyező, aki azon már túl van, ezt is éppúgy megoldja, ráadásul az Ubuntu 9.10 már a kezdetektől képes magyarul kommunikálni velünk.
A legjobban egyébként a külön partíciós vagy teljes Linux telepítéssel tudjuk kihasználni a rendszer lehetőségeit, de kezdetnek a Windowsból történő telepítés is megteszi.
Ha nem lenne elegendő az alkalmazásválaszték, amit alapból találunk a rendszerben, a Synaptic elnevezésű csomagkezelő segítségével több ezer további alkalmazást telepíthetünk egy mozdulattal. Ezek nagy része természetesen szintén ingyenes. Sőt, az Ubuntu szoftverközpont segítségével még átláthatóbb, jól felosztott felületen válogathatunk a minket érdeklő szoftverek között.
Ha itt nem találunk valamit, érdemes szétnézni az interneten is, egyre több népszerű alkalmazás jelenik meg cross-platform változatban. Az Adobe Airre építő alkalmazások sora is egyre nő, és ezek többsége gond nélkül futtatható Linuxon is.

Hardvergondok
Sajnos mindig ütközhetünk olyan hardverekbe, amelyeket nem támogat a Linux (ez leginkább tévékártyákkal, szkennerekkel fordulhat elő). Ilyenkor érdemes a Google-ban keresni a megoldást. Ha nem találunk ilyet, akkor sajnos lecsúsztunk az ingyenes átállásról, mivel vagy az eszközből kell újat vennünk, vagy a Linux helyett kell más megoldás után néznünk. Szerencsére ilyen esetekből egyre kevesebb van, az újabb rendszerek általában automatikusan megoldják az elterjedtebb hardverek felismerését. Az Ubuntu 9.10 pedig akár egy 512 MB RAM-mal ellátott, korábbi processzorral szerelt vason is elfut, bár itt is igaz, mint minden rendszerre: minél erősebb a gép, annál zökkenő mentesebb (és adott esetben látványosabb) a rendszer használata.

Átszokás
Ez ugyebár a legfontosabb kritérium manapság. Nem egy Windows XP felhasználótól hallottam már, hogy képtelen lenne átszokni a Linuxra, OS X-re, és az OpenOffice-ra a Windows XP-ről és az Office 2003-ról.

Nos, elismerem, sokkal szívesebben szokik át az ember egy alap Suzukiból egy full extrás Lexusba, pedig ott sem minden egyértelmű azonnal. De a használat alapjai azért nagyjából hasonlók... Szóval ez leginkább hozzáállás kérdése. Ha át akarunk szokni, át tudunk szokni. Lehet, hogy rámegy néhány óránk, de valószínűleg megéri. Hozzáteszem, aki a modernizálás jegyében átül egy Windows XP + Office 2003 párosítású gép elől egy Windows 7-tel és Office 2007-tel telepített gép elé, az sem ússza meg tanulás nélkül. Ennyi erővel válthat Macre vagy Linuxra és OpenOffice-ra is (nem, ez nem túlzás, aki mindegyik rendszert próbálta már, tudja, miről beszélek). Kifogások helyett érdemesebb inkább belefogni. Utána még mindig mondhatjuk széttárt karokkal, hogy „hát mi megpróbáltuk". Persze nem 5 perccel utána...

Munka
Egy kisebb cégnél irodai munkára az Ubuntu 9.10 mindent kínál, amire szükség lehet. Az OpenOffice.org gyakorlatilag képes teljesen kiváltani a Microsoft Office-t (kivéve, ha nagyon extrém szkriptekkel dolgozunk, de ez azért a többségre nem jellemző). Az Evolution pedig egy remek, PIM szolgáltatásokkal kiegészített levelező, amely tökéletes alternatíva az Outlook helyett.
Számviteli és pénzügyi alkalmazásokból is találunk már Linuxra készülteket, ha kell, és például már az APEH kliense is Java alapú, így neki azután édes mindegy, hogy Windows, Linux, vagy OS X duruzsol-e alatta.
Az Ubuntu 9.10 egyik újdonsága a virtualizációs lehetőségek kiterjesztése, így egy céges rendszerbe is könnyebben illeszkedik már be az új verzió, és virtuális gépként is megállja a helyét.

Extra szoftverek letöltése

Ugyancsak hasznos lehet a Ubuntu One integráció, amely kényelmes hozzáférést kínál az ingyenes, 2 GB-os online tárhelyhez. Ennek a segítségével megoszthatunk dokumentumokat, fájlokat másokkal, vagy éppen saját gépeink (például az asztali és a notebook rendszer) között, feljegyzéseket, címjegyzéket tárolhatunk és érhetünk el online módon. Ráadásul mindez tetszőleges rendszerről, egy böngészővel is elérhető, így bárhová is vessen a sors, mindenhol kényelmesen hozzáférhetünk az anyagainkhoz. Az Ubuntu One immár szépen integrálódik a 9.10-es rendszerbe, így nagyon kényelmesen használhatjuk.

Ubuntu One - 2 GB online tárhely, ingyen

S ha már itt tartunk, természetesen zökkenőmentesen használhatjuk a Google irodai csomagját és egyéb szolgáltatásait is Linuxon.
Az Ubuntu 9.10 felülete egyébként változott némileg a korábbi verziókhoz képest: barátságosabb, modernebb lett az új ikonoknak és ablakkereteknek köszönhetően. Háttérképekből is találunk újakat.
Emellett gyorsabban is indul a rendszer, így előbb kezdhetünk neki a munkának, mint korábban.

Multimédia, közösség
A gép előtt persze nem csak dolgozni szoktunk, legalábbis otthon. A YouTube, Facebook, Twitter és hasonló közösségi oldalak elérése a Linuxon sem gond. Ha twitterezni inkább kliensekkel szeretünk, azt is találunk Linuxra.
A DivX és MP4 filmek lejátszása sem probléma, és természetesen zene nélkül sem maradunk, ha Linuxra váltunk: médialejátszóból is rengeteg van. De ugyanígy akad hangszerkesztő, videovágó, DVD-író alkalmazás is.
Az Ubuntu 9.10-ben az Empathy elnevezésű üzenetküldővel foghatjuk össze a különféle szolgáltatásokat (MSN, Google Talk stb.). Hanghívás, webkamera használat és fájlküldés egyaránt megoldható vele.

Játék és hiányosságok
A Linuxok otthoni elterjedését leginkább gátló tényező talán a játékok hiánya, bár ezt azért pontosítanunk kell: a hype-olt 3D-s játékcsodák hiánya.
Mert hát apró játékokból Linuxra is van rengeteg, ezek többségét ráadásul egy kattintás letölteni a csomagkezelővel. De a nagy nevek közül csak keveset portolnak a pingvines rendszerre.
A wine és hasonló Windows-emulátorok (például a Crossover) segítségével néhány windowsos játékot azért feltehetünk Linuxra is. Bár ezek nem mennek teljes részletességgel, azért játszhatók. Ám ezen a ponton azért még lenne hova fejlődni.
Hasonlóan ingoványos talaj a DTP világa, hiszen Photoshop, InDesign, QuarkX Press például nincs Linuxra, és bár akadnak ezek helyettesítésére szánt megoldások, azok tudásban és kényelemben jócskán elmaradnak az említett alkalmazások színvonalától (ettől még nem lehetetlen a dolog, csak kényelmetlen).

Mindent egybevetve, egy átlagos felhasználó számára az Ubuntu 9.10 letöltése és telepítése után gyakorlatilag azonnal rendelkezésre áll minden, amire szüksége van (mondjuk a Flash Playert még érdemes lekapni a csomagkezelő segítségével az internetről). Biztosan akad még néhány olyan alkalmazás, amelyet képtelenség helyettesíteni Linuxon, ám a többséget ez valószínűleg nem érinti, ahogy valószínűleg hardverproblémákba is egyre kevesebben ütköznek az újabb Linux verziók esetén.
Ha mégsem tetszene a Linux nekünk, még mindig maradhatunk Windows-alapokon (akár a régi XP-n, akár beruházva egy új Windows 7-be), és a gazdasági problémák ellensúlyozása végett használhatunk ingyenes alkalmazásokat rajta. Ilyenből is van ugyanis rengeteg. Elég csak végigböngészni a techline.hu Kipróbáltuk rovatát...