2009. szeptember. 15. 11:32 hvg.hu Utolsó frissítés: 2009. szeptember. 15. 11:18 Tech

Jobban hiszünk a hamis bizonyítékoknak, mint a szemünknek

Hamisított videobizonyítékok hatására hajlamosak vagyunk "lemondani" arról, amit saját szemünkkel láttunk - állítja a Warwick Egyetem pszichológia tanszékének egyik professzorhelyettese. Kísérletük eredményét az Applied Cognitive Psychology szaklapban publikálták.


Kimberley Wade kísérlete arra mutat rá, hogy hamisított videofelvételek segítségével gyakorlatilag megváltoztathatjuk emberek emlékeit az általuk korábban megtapasztalt eseményekről - még akkor is, ha azokat saját szemükkel látták, a videón látható események pedig meg sem történtek.

A Warwick Egyetem kutatói 60 résztvevővel végezték el a kísérletet, aminek során általános műveltségre vonatkozó feleletválasztós teszteket kellett kitölteni. Mindegyikük adott mennyiségű játékpénzt kapott, ebben fogadhattak, feladatuk pedig az volt, hogy gyűjtsék össze a lehető legtöbb pénzt - a "játékban" azt is kiáltják ki nyertesnek, állították a játékszabályok, aki a legtöbb játékpénzt gyűjti be. Az önkéntesek abban fogadtak, hogy minden kérdést képesek megválaszolni, aki pedig rossz választ adott, annak a pénzét be kellett tenni a játékasztal egyik részén elkerített "bankba".

A kísérlet után a videót manipulálták, hogy úgy tűnjön, az egyik résztvevő (a pszichológia tanszék egyik beépített munkatársa) csal, és miután rossz választ ad az egyik kérdésre, nem teszi vissza pénzt a bankba. Ezt követően a résztvevők egyharmadának azt mondták, azt gyanítják, csalt a mellettük ülő tesztalany. A csoport másik egyharmadának azt mondták, hogy a mellettük ülő ember csalt és el is kapták emiatt, a harmadik csoportnak pedig megmutatták a módosított videóanyagot. Ezután mindenkinek alá kellett írnia egy nyilatkozatot - de csak akkor, ha látták, hogy a mellettük ülő ember szabálytalanul jár el.

Azok közül, akiknek megmutatták a hamis videót, az alanyok 40 százaléka írta alá a nyilatkozatot - majd amikor a kutatók másodjára is megkérdezték őket, hogy biztosak-e dolgukban, a töprengők közül további 10 százalék döntött úgy, hogy aláírja a papírt. Ezzel szemben akiknek azt mondták, hogy elkapták a csalót, azoknak csak 10 százaléka írta alá, akiknek pedig annyit hintettek el, hogy lehet, hogy volt csaló a csoportban, azoknak csak 5 százaléka. Dr. Wade szerint ma már szinte mindenki képes meggyőzően hamis videókat vagy képeket készíteni, ezekkel pedig alaposan meg lehet ingatni az emberek figyelmét és érzékelésükbe vetett hitét.

hvg360 Tornyos Kata 2025. január. 07. 12:00

Vészesen terjednek a légúti fertőzések, de honnan tudjuk, hogy coviddal, influenzával vagy megfázással van-e dolgunk?

A téli időszak minden évben egyet jelent az influenzaszezonnal, és ez idén sincs másként. Magyarországon fokozódik a járványhelyzet, szinte mindenki talál a környezetében olyan embert, aki lázra vagy köhögésre panaszkodik, de még nem késő beadatni az influenza elleni védőoltást a HVG által megkérdezett szakértők szerint. Mi a különbség tünet és tünet között, és melyik légúti megbetegedés lehet igazán veszélyes? Erről is beszélt Várdi Katalin pulmonológus és Kemenesi Gábor virológus.