Az eredmények azt jelzik, hogy a H5N1 kórokozó, valamint más influenzavírusok is fehérjelerakódással járó központi idegrendszeri rendellenességeket indíthatnak el - írta tanulmányában Richard Smeynea.
  
A H5N1 madárinfluenza vírusa 2003 óta 436 embert is megfertőzött, közülük 262 meghalt. Ez a vírus különlegesen romboló hatású emberekben, mert széleskörű szervkárosodást okoz. Arra vonatkozóan nincs adat, hogy a jelenleg világjárványt okozó H1N1 vírus érintené az agyat, noha több szervre hatással van.
  
A most megjelent tanulmány szerzői szerint korábbi állatkísérletek kimutatták, hogy a H5N1 vírus akut neurológiai tüneteket okoz, a később jelentkező központi idegrendszeri hatásokat azonban eddig nem vizsgálták a fertőzést túlélő hordozóknál.
  
A kutatók ezért megfertőztek egereket a H5N1 vírussal, majd felépülésük után megvizsgálták agyukat. "Megmutattuk, hogy a vírus a perifériális idegrendszerből bejutott a központi idegrendszerbe" - írták. A vírus a dopamin nevű kémiai ingerületátvivő anyagot előállító területet is megfertőzte. A sejtek elpusztultak - bár nem annyira, hogy az Parkinson-kórt okozott volna, ám ahhoz eléggé, hogy a rágcsálók immunrendszere aktív maradjon. Parkinson-kórnál az érintett agysejtek ismeretlen okból pusztulnak el, de felmerült már a tévesen működő immunrendszer támadása is az elméletek sorában.
  
A kutatók nem tartják kizártnak, hogy egyes influenza-vírustörzsek érintik a fertőzöttek agyát, és a későbbiekben esendőbbé teszik az agyat romboló kórokkal szemben.