Furcsa paradoxon, hogy miközben többen játszanak számítógépes és videojátékokkal, mint valaha, ugyanakkor ez nemhogy nem mutatkozik meg az új "címek" eladásaiban, hanem még erősen gyengélkedik is a piac - írja a Yahoo. Pedig az év elején még úgy tűnt: a játékipar egyike azon ritka iparágaknak, amely hatékonyan ellent tud állni a recesszió viharának. Az évek során a videojáték teljesen mainstream szórakozási ággá vált és jelentősen kibővítette vevőkörét is. Sok elemző számításai alapján a játékpiac már nagyobb, mint a zeneipar.

Ugyanakkor az utóbbi hónapokban mégiscsak jelentős visszaesésekről számoltak be. Júniusban az amerikai játékszoftver eladások 30 százalékkal gyengébbek voltak, mint a múlt év hasonló időszakában, továbbá a Sony és a Nintendo is bejelentették, hogy konzoljaik és játékcímeik eladásai jelentősen csökkentek, de a Microsoft is veszteségekről számolt be az elmúlt negyedévben.

Az Egyesült Államokban sokan nem hajlandóak 60 dollárt (11 400 forint) kifizetni egy új játékért. Hiába is próbálta a Microsoft, a Sony és a Nintendo egyaránt a köztudatba sulykolni, hogy a játék olcsó szórakozás a válság közepette is, hiszen sokkal tovább tart, mint egy 25 dolláros DVD-film megtekintése, a vásárlókat ezzel nem sikerült meggyőzni.

Szó sincs arról, hogy az emberek érdeklődése csökkent volna a játékok iránt, mindössze jobban megtalálják a "kiskapukat", hogy olcsóbban jussanak hozzá szórakozásukhoz. Rendkívül jelentős például a használt játékok kereskedelme, amelynek köszönhetően a töredékéért juthat hozzá bárki akár egy féléves nagyobb címhez is például az ebay-en keresztül. Emellett igen nagy manapság az interneten játszható, teljesen ingyenes játékok (például közösségi online szerepjátékok) konkurenciája is, ezekkel pedig nehéz felvennie a versenyt egy közepes minőségű, vagy nem annyira populáris "fizetős" programnak.

Jellemző az is, hogy idén kevesebb az igazán figyelemfelkeltő, ütős cím. Míg tavaly a Grand Theft Auto IV 500 millió dolláros bevétellel büszkélkedhetett, pusztán az első héten, az idei játékok még csak meg sem közelítik azt sem minőségben, sem népszerűségben. A játékosok közül sokan úgy gondolják, hogy idén még nem került a boltokba semmilyen olyan új program, amelyet egyáltalán érdemes lett volna megvásárolni.

Jellegzetes jelenség az is, hogy a korábban piacvezető Nintendo Wii játékkonzolban sokan csalódtak világszerte. A Nintendo által kidolgozott rendkívül eredeti és élvezetes irányítási rendszer miatt tömegek vettek Wii-t, azonban később az újdonság ereje már nem hatott annyira, az új játékok minősége pedig csökkent a régiekhez képest és popularitásuk is jelentősen visszaesett.

Ilyen körülmények között arra lehetne számítani, hogy a három nagy konzolgyáros (Microsoft, Sony, Nintendo) legalább csökkenti a masinák árát, hogy tartani tudja az eladási rátát, azonban erről szó sincs. A Sony például még mindig 400 dollárért kínálja a PlayStation 3-at és a Nintedo sem engedett 2006 óta a 250 dollárból, illetve a Microsoft sem jelentett be árcsökkentést. Még meglepőbb Chris Deering, a Sony Europe egykori főnökének azon kijelentése, hogy szerinte a nagyobb kaliberű játékokat 115 dollárért kellene árulni, hogy a fejlesztési költség megtérüljön, ez pedig majdnem a duplája az eddigi tarifának.