Magyarországnak is hozhat a konyhára, a kormány mégis ferde szemmel néz Románia és Bulgária schengeni tagságára

11 perc

2025.01.02. 05:30

Kőkemény verseny kezdődhet azzal, hogy az év első napjával megszűnt a határellenőrzés a magyar–román határon. A schengeni bővítés összhangban van az európai projekttel, szuverenista körökben viszont gyanússá vált. A magyar kormány ingadozik a nemzeti büszkeség és a rideg érdekérvényesítés közt.

Fényesebb szilveszterük volt a szokásosnál azoknak, akik a magyar–román határ mentén élnek, és tágabb értelemben mindazoknak, akik azt várják az európai projekttől, hogy összenőjön, ami összetartozik. Nem csupán a nagy határátkelők váltak szabadon átjárhatóvá Debrecen és Nagyvárad, Szeged és Temesvár között, de hamarosan újra megindulhat a forgalom az Alföld egykori kis útjain is, amelyeket bő száz évre elvágott a határ. Kis községek telhetnek meg új élettel, miközben a schengeni bővítés európai léptéke mellbevágó: a portugáliai Farótól a bulgáriai Várnáig vezető, 4000 kilométeres úton egyetlen határőr sem arcoskodik már.

A történelmi sikernek – ahogy az lenni szokott – számtalan önként jelentkező atyja van, de senki sem ágaskodik annyira, mint a magyar kormányfő. „Sorompókat a magasba!” „A magyar elnökség arra vállalkozott, hogy újra naggyá teszi Európát. Mi nemcsak beszélünk róla, de meg is csináljuk!” „Összekötjük a burgenlandi magyarokat az erdélyi magyarokkal! Magyarország összeköt!” – Orbán Viktor december végén, az EU-elnökség vég- és jutalomjátékaként végigrodeózta Bukarestet és Szófiát, s nem győzött a két ország schengeni csatlakozásáról mint saját diplomáciai sikeréről nyilatkozni.

Valóban majdnem másfél évtizednyi tárgyalás, egyeztetés és sok-sok évnyi reménykedés után vált Európa két keleti peremországa, Bulgária és Románia végre a schengeni övezet tagjává. A felületes szemlélő számára tényleg úgy tűnhet, hogy ez a magyar diplomácia sikere is. Az aranyhalénál hosszabb emlékezet azonban megőrzi a tényt, hogy a csatlakozásról december közepén diadalmasan nyilatkozó magyar miniszterelnök november elején még arról posztolt a közösségi médiában, hogy költözzön Romániába, aki azt gondolja, hogy „a románok elhúznak mellettünk”. Akkor még úgy vélte Orbán Viktor, hogy Románia nem bezzegország, és nem a kiaknázatlan lehetőségek országa. Aztán meggondolta magát.

Ennél is kínosabb tényre emlékezhet az, aki egy évvel korábbi eseményeket is fel tud idézni.