Vizsgázó társaik verejtékét tartalmazó párnácskákat szagoltattak 28 diákkal, akik agyműködését eközben orvosi képalkotó berendezéssel tanulmányozták a Kieli és Düsseldorfi Egyetem kutatói.

A mintákat 49 hallgatótól szerezték be, akik záróvizsgáikra vártak, majd a mintavételt megismételték a vizsgák után is. A diáktársak nem tudták, hogy melyik minták származtak a vizsgadrukkos, illetve a már nyugodt hallgatóktól. Szaguk alapján sem találtak eltérést, legalábbis nem tudták egymástól megkülönböztetni a más-más időpontban beszerzett párnácskákat.

A funkcionális mágneses rezonanciás felvétel (fMRI) azonban - amely működés közben, valós időben jelzi, hogy az agy mely területe aktívabb és melyik kevésbé - határozott különbséget jelzett a kétféle szagra adott agyi válaszokban.

A szorongást jelző molekulák észlelése után a diáktársaknak azok az agyterületei váltak aktívvá, amelyek a szociális és érzelmi folyamatokban vesznek részt, valamint több olyan terület, amelyről úgy tudni, az empátiával állnak összefüggésben.

A nyugalmi állapotban nyert minták esetében nem kapcsoltak be az "együttérző" központok.