Az elkövetkező évtizedek világítási módszerének sokan a LEDeket tartják, azoknak is egy különleges típusa, az OLED (organikus LED) ígéretes: az organikus fénykibocsátó diódák egy vékony rétegbe préselve kerülnek gyártás során áttetsző felületre, ezekkel pedig olcsón lehet nagy területet beborítani. Problémának bizonyul még az OLED-technológia esetében a fehér fény használata. A fénykibocsátó rétegek organikus elemei ugyanis csak nagyon specifikus fényspektrumban képesek világítani, így mindezeket - például egy tévéképernyő esetében - kombinálni kell, ez pedig emeli a költségeket.

Mindezt nagyban módosíthatja egy új molekula, amit Soo-Young Park koreai kutató és a spanyol Valencia Egyetemen dolgozó munkatársai állítottak elő. A molekula úgy viselkedik, mint két különböző fénykibocsátó molekula egyszerre - feszültség hatására narancs, illetve kék színeket bocsát ki, amikből fehér szín állítható elő. (Minderre már korábban is gondoltak, a kísérletek során azonban két különböző molekulát kötöttek össze, amelyek között szabadon folyt az energia - ezek miatt az egyik molekula mindig több fényt bocsátott ki a másiknál, ez pedig elszíneződéshez vezetett.)

Az új molekulában csupán egy fénykibocsátó kémiai csoport van. Feszültség hatására a molekula kék színt bocsát ki, működése közben azonban gyakran extra oxigén- és hidrogénatomok kapcsolódnak hozzá (a vizsgált időtartam csaknem felében figyelték ezt meg), ezek hatására pedig rövid ideig narancssárga színnel világít. A molekulák nagy tömegben vizsgálva hozzávetőlegesen egyező számban bocsátanak ki narancs, illetve kék fényt, amely összekeveredve fehér fényt ad.

Az új megoldás egyetlen hátulütője csupán annyi, hogy harmincszor kevésbé energiahatékony a jelenlegi kereskedelmi LEDeknél. Soo-Young Park azonban bizakodó: elmondása szerint a prototípus egyáltalán nem hatékony, de jól lehetett vele demonstrálni az alapötletet , a hatékonyságfokozó munka csak ezután következik.